Belföld

Román és szerb bevásárlóturizmus Szegeden

bevasarlokosar(210x140)(1).jpg (vásárló, bevásárlókocsi, )
bevasarlokosar(210x140)(1).jpg (vásárló, bevásárlókocsi, )

A vásárlás minden modern társadalom alapkövévé vált. A konzumtársadalom korszakát éljük. Így a bevásárlóturizmus jelenségét sem hagyhatjuk figyelmen kívül.

Akkor beszélhetünk bevásárlóturizmusról, ha a fogyasztó elhagyja saját városát, gazdasági vonzáskörzetét, hogy máshol jutányosabban vagy több termék közül választva tudjon vásárolni.

A cikksorozat ezen részében a jelenség dinamikáját próbáljuk egy kicsit jobban megérteni és tetten érni. Célterületünk Szeged. A fogyasztók származási helye Románia és Szerbia.

A jelenség könnyebb feltérképezésére egy kérdőívet használtam. Egyszerű, rövid válaszokat igénylő kérdésekkel próbáltam jobban feltérképezni, hogyan is működik a bevásárlóturizmus: a fogyasztók kora, származási helye, a szegedi vásárlások kezdete, sűrűsége, okai, stb.

A kérdőíveket kitöltők többsége 16-26 év közötti fiatal, javarészt Szerbiából. Többségük gyerekkora óta jár át ide vásárolni, ám mióta Szegeden tanulnak, gyakrabban és szívesebben végzik itt a bevásárlásaikat. Szerintük nagyobb a választék, jobb az ár-érték arány.

A Romániából érkezők nagy része 41-60 év közötti felnőtt, akik általában kirándulások vagy más egyéb utak során állnak meg Szegeden bevásárolni. Többségük több mint 15 éve jár ide vásárolni. Elégedettek a szolgáltatásokkal, az árú minőségével és az ár-érték aránnyal is.

Az első célcsoport leggyakrabban havonta vásárol be, míg a második átlagban félévente két-, maximum háromszor.
Egy dolog azonban az összes innen érkező külföldi vásárlóra igaz: a határ menti településekből érkeznek Szegedre. Ennek az a magyarázata, hogy az ár-érték arány mellett a megteendő út hossza is nagy szerepet játszik abban, hogy hova is megyünk vásárolni. Számunkra sem újdonság a tény, hogy a hol a legolcsóbb sokszor a második helyre szorul, a mi van közelebb paraméterhez viszonyítva. Ám ha betervezzük a vásárlást és jut elegendő időnk rá, akkor a táv és az ár-érték arány egyensúlyba kerülnek mint szempontok. Ez is magyarázza azt, hogy az itt történő bevásárlások száma nem haladja meg a kettőt félévente. Ha összevetjük a második célcsoport külföldi bevásárlásainak gyakoriságát annak korcsoportjával észrevesszük: szoros kapcsolatban állnak, ugyanis az időhiány nagymértékben tudja befolyásolni bevásárlási szokásainkat.

A kérdőívből 3 következtetés vonható le:
1. Romániából és Szerbiából aktívan érkeznek vásárlók, változó időszakonként
2. Az ide érkező bevásárlók túlnyomó része a határ menti településekből érkezik Szegedre
3. Bevásárlóturizmusról 20-60 év közötti fogyasztóknál beszélhetünk.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik