Lapunkban már többször foglalkoztunk az internet, a közösségi oldalak által a fiataloknak nyújtott nagyon is pozitív lehetőségekkel, mint ahogy az ezek miatt a gyerekeinkre leselkedő új veszélyekkel is. A minap írtunk például egy – a tinik, és most már a magyar tinik által is kedvelt – közösségi oldalról, a Lettországból működtetett, 30 millió felhasználóval bíró ask.fm-ről, amit sajátos működése miatt a szakemberek különösen veszélyesnek tartanak.
Az április 23-ára szervezett Van képed hozzá?! – Konferencia az online bántalmazásról szervezői e veszélyekre figyelmeztetnek.
Josh Unsworth (15), Amanda Todd (15), Ryan Halligan (13), Tyler Clementi (18) – négy név, akik az online bántalmazás (cyberbullying) áldozataivá válva, saját kezükkel vetettek véget életüknek. Társaik, felhasználva az elektronikus kommunikáció és a közösségi oldalak felületeit, megszégyenítették és társadalmilag ellehetetlenítették őket.
Zaklatás a neten
A médiakonvergencia és az információrobbanás kiemelte az oktatási intézmények falai közül a fizikai zaklatásokat, s virtuális térbe emelve érzelmi alapokra helyezte a bántalmazást. A probléma szociológiai szempontból jóval komplexebbé és súlyosabbá vált, hiszen az internet nehezen ellenőrizhető tartalmai gyakorlatilag örökké megmaradnak, beláthatatlan számú emberhez jutnak el, és növelik a kiskorúak kiszolgáltatottságát.
Fotó: Hír24
Bár zaklatás, gúny és kiközösítés mindig is volt, de a kiforratlan jogszabályi keretek, a médiatudatos életmódra nevelés ellentmondó kísérletei és a társadalmi fékek kiengedése korunk meghatározó problémájává tette a cyberbullyingot. Míg az áldozatok már nemcsak az iskolapadban, de szabad idejükben és otthon is szembesülnek az őket ért rágalmakkal, addig az arctalan elkövetők a bájtok mögé bújva el sem gondolkoznak szavaik lehetséges következményein.
A szülők semmit nem tudnak
Az EU Kids Online című európai kutatás 2010-es eredményéből az derült ki ráadásul, hogy nem vigyázunk eléggé gyermekeinkre. A legtöbb zaklatást kortársaiktól szenvedik el a netező gyerekek, szexuális tartalmakkal minden ötödik gyerek találkozik, de a legmegdöbbentőbb, hogy szüleik mennyire tájékozatlanok minderről. Ma Magyarországon csak minden tizedik szülő tud a gyerekét ért szociális hatásokról, s ez az európai átlag fele.
Ezt hivatott javítani az a 2011-es kezdeményezés, amiben 31 meghatározó IT- és telekommunikációs vállalat fogott össze a gyerekek számára biztonságosabb internet megteremtése érdekében. A szolgáltatás sikere nem volt felhőtlen, s azóta a globális jelenség nemcsak a megfelelési kényszerrel küzdő tinédzsereket érinti. Április 1-jén egy televíziós műsor orvosa, Thierry Costa (38) öngyilkosságot követett el, miután névtelen internetes rágalmazók felelőssé tették egy valóságshow-szereplő halála miatt – valótlanul. Az esetből jól látszik, hogy a felnőttek sem tudják kezelni a virtuális felületetek torz valóságképét, és a névtelen online felhasználók véleményét azonosítják a saját magukról alkotott összképpel.
