Isten mentsen meg bennünket attól, hogy néhány hónap múlva újabb felsőoktatási stratégiánk legyen – mondta Fábri György, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kommunikációs rektorhelyettese egy konferencián. Szerinte legalább egy évre van szükség az új felsőoktatási stratégia kidolgozásához, amelyet 2016/17-től lehetne bevezetni.
Pedig új stratégia sejlik fel a felsőoktatási államtitkár szerdai kijelentéseiből. Klinghammer István szerint teljesen új alapokra kell helyezni a felsőoktatás finanszírozását. Ennek része, hogy a felvételi adatok alapján „azoktól az intézményektől, amelyek nem életképesek, át kell csoportosítani forrásokat”. Kitért arra is: a jövő évi büdzsé összeállításánál azt képviseli majd, tegyenek különbséget intézmények között például kiválósági mutató alapján, ha azonos szak indítását tervezik az egyetemek. Az intézményeknek már nyáron meg kell nézniük, hogy milyen típusú szakokat indítanak el.
Klinghammer István azt is kiemelte: egyetem és egyetem között van különbség, és nem kell félni kimondani, hogy szükség van elitképzésre Magyarországon. Ennek költségei magasabbak, mint a hagyományos formáknak –- állapította meg.
Fotó: Kummer János
Mindez könnyen több vidéki főiskola és egyetemi kar bezárását is jelentheti.
Fábri György szólt a röghözkötés-vitáról is, ami szerinte egy politikai léggömb volt. „Senki nem gondolhatja komolyan”, hogy a hallgatói szerződések érdemben befolyásolják a fiatalok többségét abban, hogy kimennek-e külföldre ” – fogalmazott.
Ezzel nagyjából egyetért Kiss Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) elnökségi tagja is, aki úgy véli, a hallgatói szerződés mostani verziója jelentős fejleményeket tartalmaz, figyelembe veszi a gyermekvállalást, a munkanélküliséget, továbbá nem szerződésnek, hanem nyilatkozatnak hívják. Előrelépésnek nevezte, hogy a jelenlegi elképzelések szerint nem kétszerese a tanulmányi időszaknak az itthon „ledolgozandó idő”, hanem csak ugyanannyi, amennyit a hallgatók a felsőoktatásban eltöltöttek, csak az a nyitott kérdés, hogy ezt mennyi idő alatt kell megtenni.
Annak a véleményének is hangot adott, miszerint „nem releváns, hogy mennyi idő alatt kell ledolgozni” a tanulmányi időszakot Magyarországon, mert hiába mondják sokan, végül a legtöbben mégsem mennek el külföldre dolgozni. Ezzel kapcsolatban idézte a Klinghammer István felsőoktatási államtitkár által korábban említett adatot, miszerint a legutóbb végzett hallgatók 95 százaléka itthon maradt és csak 5 százaléka ment külföldre, de vélhetően közülük is sokan visszajönnek.
Leszögezte, „az egész kérdés túl lett dimenzionálva”, és csak arra volt jó, hogy a felsőoktatást érintő valódi problémákról elterelje a figyelmet. Az utóbbiak közé sorolta egyebek mellett a hallgatói tanulmányi ösztöndíjak csökkenését, illetve az egyetemeken zajló költségvetési zárolásokat. Mint mondta, a hallgatókat az érdekli elsősorban, hogy folytathatják-e tanulmányaikat az adott egyetemeken.
