Hétfőn estére eredetileg két Nobel-díjas érkezett volna a Szegedi Tudományegyetem idei kétnapos XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferenciájára: Aaron Ciechanover izraeli kémikus és Bert Sakmann német fiziológus. Tavaly a Szent-Györgyi Albert Emlékév alkalmából szervezett tudományos rendezvénysorozaton – amelynek kilenc Nobel-díjas vendége is volt – már mindketten jártak Szegeden.
Aaron Ciechanover azonban súlyos légúti fertőzést kapott, így kénytelen volt lemondani a konferenciát. Ő egyébként a sejt fehérjefeldolgozó rendszerében lévő kis szabályozási anyag az úgynevezett ubiquitin közvetítette fehérjebontás felfedezésért kapott 2004-ben három tudóstársával megosztott Nobel-díjat.
Így most csak Bert Sakmann érkezett meg hétfőn este, és csak ő vesz részt többek közt azon a kerekasztalasztal-beszélgetésen, amelyen hazai kutatók, középiskolások, és egyetemi hallgatók mondanak véleményt a hazai és a nemzetközi tudománypolitika legizgalmasabb kérdéseiről. Bert Sakmann Ervin Neherrel a gerincvelő vizsgálatában dolgozott ki egy úttörő, elektrofiziológiai módszert, az úgynevezett patch-clamp technikát, amely a fájdalomkutatásban alkalmazható. Ezért kapott társával 1991-ben Nobel-díjat.
Bert Sakmann megérkezésekor a Szeged24 kérdésére úgy vélte: ma a legizgalmasabb tudományos kérdés az emberi agy.
B.S.: „Most az a legizgalmasabb kérdés, hogyan működik az agy, a sejtek hogyan hoznak döntéseket. Azaz, hogyan jön létre az agyban az a dinamika, amely alapján egy döntést meghozunk.”
Már felfedezték a genomtérképet, de megfejthető-e az agy a tudomány jelenlegi állása szerint?
B.S: „ Nem, most nem, de a későbbi technológiák ezt majd lehetővé teszik.”
Megfejthető-e az aggyal az ember?
B.S: „ Erre a kérdésre nem igazán tudok válaszolni. Az ugyanis csak egyetlen dolog, hogy felfedeztük az agysejtek működését, de az agy jelzése az egészen más. Az egy sokkal mélyebb probléma. Tehát miután megfejtettük a sejtek működését, még előttünk áll az a kérdés: hogyan zajlik az ingerület átadása az agyban.
