Műszakilag megfelelő gépjárművek, több ezer tonna só és megerősített ügyeleti szolgálat – többek között ezek biztosítják, hogy az Állami Autópálya Kezelő Zrt. (ÁAK) által kezelt úthálózaton a gépkocsik a téli havas, csúszós időszakban is folyamatosan közlekedhessenek. Az ÁAK lapunk megkeresésére hangsúlyozta: mérnökségük teljes létszámban, teljes járműparkkal és teljes készültségben várta a fejleményeket március 13-án. Csütörtökön – az Országos Meteorológiai Szolgálat figyelmeztetése alapján – a szükséges preventív síkosságmentesítést minden szakaszon elvégezték, és ezt követően is folyamatosan dolgoztak, „de a hófúvások, illetve a számtalan baleset jelentősen megnehezítette a munkánkat”.
„Az átlagosan megszokottnál lényegesen több jármű volt autópályáinkon. Sokan indultak útnak a figyelmeztetések ellenére pihenni a hosszú hétvégére (akár hazai wellness-szálló felé, akár a szomszédos országok síterepei felé). Munkatársaink jó része 35 órán keresztül teljesített szolgálatot, van olyan kollégánk, aki ez idő alatt végig a pályán volt” – közölte Götz Attila kommunikációs vezető szakértő.
A képre kattintva galéria nyílik (Fotó: MTI / Vajda János)
Általánosságban elmondta: sószóró járműveik 14 méteres szélességben szórnak. Kétsávos pályák esetén kettő, háromsávosnál három hókotró jármű halad konvojban oly módon, hogy az előzősávban haladó van elöl, a többiek pedig sávonként pár méterre lemaradva követik, és átlósan tolják le a pályáról a havat.
Arra a kérdésre, hogy miért nem zárták le korábban – akár már az első nagyobb balesetet követően – a sztrádákat a kamionok előtt, azt mondta: ezekben a helyzetekben az autópálya kezelője alárendelt szerepben van, a kamionstop elrendelése minisztériumi hatáskör. „Ezen felül baleset vagy katasztrófahelyzet esetén az autópálya lezárásáról, annak mértékéről, idejéről minden esetben a rendőrség és a katasztrófavédelem intézkedik” – tette hozzá.
Parancsra vártak
Annak, hogy Pintér Sándor belügyminiszter és Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője miért csak órákkal később – miután ezrek vesztegeltek már hosszú ideje autójukban a sztrádákon – hirdettek katasztrófahelyzetet, Kolláth György alkotmányjogász szerint egyszerű a magyarázata.
„Mindenki a legfőbb ember parancsára várt. Ez a centralizált rendszer sajátja, ami felül látványos, alul viszont működésképtelen. Senki nem mer dönteni, fél a következményektől, nehogy hibázzon, rettegnek attól, hogy mit szól majd a hierarchia csúcsán lévő ‘főember'” – magyarázta a késlekedés általa vélt okait Kolláth.
Fotó: MTI / Mihádák Zoltán
Úgy látja, nem lett volna szabad a hókáosz idején éppen a brüsszeli EU-csúcson lévő miniszterelnök utasítására várni, hanem az adott veszély erősségi fokozatának megfelelően akár azonnal veszélyhelyzetet kellett volna hirdetni, minden szükséges intézkedést megtenni annak elhárítására. Ez ugyanis – mondja – nemcsak joga, hanem kötelessége is a kormánynak.
„Az alaptörvény 53. cikke pontosan rendelkezik a kormány hatáskörébe tartozó, úgynevezett veszélyhelyzet kinyilvánításáról. A világon nincs olyan magas beosztású vezető, aki, ha baj van, a távolból szurkol. De, még ha így is esett, a miniszterelnöknek lehetősége lett volna felhatalmazást adni például a kormánybiztosoknak, vagy miniszterelnöki biztost megnevezni, és elrendelni a szükséges intézkedéseket. A legfőbb gond a késedelemmel volt, egyáltalán nem vagy túl későn hoztak meg döntéseket, ráadásul a híradásokat a kuszaságok jellemezték” – tette hozzá.
| Bármit megtehetnek |
|
Nemcsak az alaptörvény, a 2001-ben életbe lépett új katasztrófavédelmi törvény is előírja, mi a kormány feladata rendkívüli helyzetekben. Eszerint a kormány és a rendvédelem szervei különleges jogosítványokat kapnak, szinte bármit megtehetnek a veszély elhárítása vagy a kármentés érdekében: leállíthatják az autós, vasúti, légi közlekedést, korlátozhatják a lakosság mozgását az utcákon, utakon, sőt azt is előírhatják, hogy az ország veszélyes területeire, megyéibe, településeire csakis különleges engedéllyel lehessen belépni. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 2011 novemberében például így gyakorlatozott: Katasztrófahelyzet a Csillagok háborújában |
Kolláth szerint „súlyos mulasztás terheli a kormány által irányított államigazgatást a kialakult helyzetért”, de felelős úgysem lesz, mert „az erősen centralizált államok további sajátja, hogy a központ soha nem ismeri be, ha hibázik”.
„Az autósok egy része is meggondolatlan volt, mert az előrejelzések ellenére útnak indultak, de az államnak akkor is kötelessége megmenteni ezeket az embereket. Eltekintve mindenféle politikai felhangoktól, tragikomikus, hogy egy Tesco többet tesz a bajban, vagy a közösségi oldalak nagyobb segítséget nyújtanak, mint több kormánytényező. Miközben azok, akiknek feladatuk lett volna a katasztrófahelyzet felszámolása, üdvözült mosollyal néznek a kamerába” – tette hozzá az ügyvéd.
Hogy is volt?
Pintér Sándor belügyminiszter sajtótájékoztatón vasárnap azt mondta, a rendőrség csütörtök délután 14 óra 30 perckor lezárta az M1-es és az M7-es utat, és „14 óra 54 perckor a katasztrófahelyzet kihirdetésre került”.
Csakhogy a Magyar Távirati Iroda (MTI) hírei között ennek nincs nyoma – tűnt fel a Ténytár blognak. A katasztrófahelyzet bejelentésével kapcsolatos első, hivatalos MTI-hír pénteken 11:09-kor jelent meg, amelyben a belügyminiszter riadót rendelt el. Egy szintén pénteken, 16 óra 10 perckor kiadott hír bevezetőjéből pedig az is kiderül, hogy bár csütörtök délután riadót rendelt el a rendőrségnél és a katasztrófavédelemnél, s a mentőket is bevonták a tevékenységbe, de ez nem jelenti azt, hogy a tárcavezető veszélyhelyzetet hirdetett volna ki.
Bakondi György a Hír24 azon kérdésére, hogy miért nem használták a médiát a lakossági tájékoztatásban, azt nyilatkozta: közleményt adtak ki közvetlenül azután, hogy az OMSZ a vörös riasztást elrendelte. Később is folyamatosan tájékoztatták a közvéleményt, elsősorban a közmédiumokon keresztül. Mint hozzátette, a lakossági riasztást a médiatörvény szabályozza, és ebbe a körbe – amennyiben szükséges – elsősorban a közmédiát, valamint a jelentős befolyásoló hatással bíró kereskedelmi médiumokat vonják be. A törvény szerint a riasztás elrendelése a katasztrófavédelem hatáskörébe tartozik.
Az önkéntesek koordinációjáról szólva Bakondi György elmondta: a katasztrófavédelem többféle önkéntes szervezettel áll kapcsolatban, akikkel különböző szintű az együttműködésük. Több mentőszervezettel – például a Hunorral – rendszeresen együtt dolgoznak. Mellettük szervezett keretek között bevethetők még az önkéntes tűzoltóegységek, a polgárőrök, valamint a karitatív szervezetek. A katasztrófavédelmi főigazgató külön területként említette azokat, akik – mint az utóbbi napokban az autópályán rekedt emberekhez – önszántukból indulnak a bajba jutott emberek megsegítésére. Közülük csakis azokat tudják megfelelő helyre irányítani, akik hivatalosan jelentkeznek a helyi irányítóknál – fogalmazott. Bakondi György kiemelte: a hóhelyzet idején maguk egyetlen olyan buszt indítottak el a fővárosból, amely toborzott önkénteseket szállított. Mire azonban a jármű a kijelölt helyszínre ért, már a tűzoltók elvégezték a budapestiek számára kijelölt munkát. Az önkéntesek így a 13-as úton menekítették a bajbajutottakat.
Ma jelent Pintér
Hétfő estére kell elkészítenie a miniszterelnök kérésére Pintér Sándor belügyminiszternek a rendkívüli időjárás miatt kialakult katasztrófahelyzet tapasztalatairól szóló jelentését, amit a következő kormányülésen vitatnak meg. Sok újdonság nem várható a dokumentummal kapcsolatban, hiszen – noha ezrek kényszerültek az autójukban éjszakázni, mert a hó fogságába estek – Pintér Sándor, Bakondi György és Papp Károly országos rendőrfőkapitány az utóbbi napokban többször is leszögezte: sikeresnek értékelték a szervek munkáját a katasztrófahelyzet felszámolásában. Arra a kérdésre, hogy miért nem kérték korábban a honvédség segítségét és eszközeit, azt mondták: nem volt rá szükség.
Pintér Sándor szerint „Európa eddig ismert legnagyobb márciusi viharát éltük át”, így külön öröm számára, hogy „ilyen eredményesen sikerült megoldani a helyzetet”, és hogy minden emberi életet sikerült megmenteni.
| Lemondatnák Pintért és Bakondit |
|
Az MSZP benyújtotta hétfőn az Országgyűlésnek azt a javaslatát, amelyben vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi az elmúlt napokban előállt katasztrófahelyzet körülményeinek, valamint a helyzet megelőzésére és kezelésére tett kormányzati intézkedéseknek a feltárására. A szocialisták a bizottságban azt szeretnék tisztázni, hogy a katasztrófahelyzet kialakulásában közrejátszottak-e szervezeti, szervezési hiányosságok, illetve a jövőben miként kerülhetők el a hasonló katasztrófahelyzetek, irányítási problémák és hiányosságok. Ezzel párhuzamosan Szabó Máté ombudsman is átfogó vizsgálatot indít, és felkéri azokat, akik úgy vélik, hogy a hatóságok tevékenysége vagy mulasztása következtében sérültek alkotmányos jogaik, e-mailben, levélben vagy személyesen forduljanak hivatalához. A Párbeszéd Magyarországért ennél tovább ment, és arra szólította fel Pintér Sándort és Bakondi Györgyöt, hogy a hétvégi hóhelyzet során elmaradt, illetve rosszul meghozott intézkedések miatt még hétfőn ajánlják fel a lemondásukat. |
