A Világgazdaság szerint a szakdolgozók egytizedét is elveszítheti az egészségügy, ha minden arra jogosult él a 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazás lehetőségével. Tovább fokozza az ápolóhiányt, és akár kritikus helyzetet is eredményezhet, hogy a mintegy százezer egészségügyi szakdolgozó körülbelül tíz százalékának már megvan, illetve az idén meglesz a negyven év szolgálati ideje. Két éve ugyanis ennyi is elegendő ahhoz, hogy egy nő nyugdíjba menjen. Márpedig az ápolók, asszisztensek 95 százaléka nő.
Balog Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke már jelezte Szócska Miklós államtitkárnak, hogy a korengedménnyel nyugdíjba vonulók kiesése komoly gondokat okozhat. A helyzetet súlyosbítja, hogy a migráció is jelentősen nőtt az ápolók körében. A humánerőforrás miniszutérium adatai szerint 2011-ben 314, 2012-ben viszont már 518 ápoló kért hatósági bizonyítványt külföldi munkavállaláshoz. Ráadásul évente csak néhány tucatnyian jelentkeznek szakápoló, szakasszisztens képzésre.
Az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgatója, Miskovits Eszter egy konferencián adott hangot aggodalmának. Attól tart, nem lesz elegendő képzett laborasszisztensük, és akkor lehúzhatják a rolót. Tavaly ötvenöten, idén pedig már több mint húszan kérték a nyugdíjazásukat, azért, mert attól tartanak, hogy később megszűnik ez a lehetőség – mondta lapunknak a főigazgató. Szerinte a legnagyobb baj, hogy ezek a szakemberek nem pótolhatók diplomásokkal, márpedig az utóbbi tízegynéhány évben alig képeztek középszintű laborasszisztenseket.
Gondot jelenthet a korengedményes nyugdíj a védőnők körében is: több térségből jelezték, hogy az idén a jelenlegi létszám fele-harmada kéri a nyugdíjaztatását – írja a lap.
