Több mint 16 milliárd forintot fordítanak az Új Széchenyi terv keretében a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) forrásaiból a köznevelési rendszer tartalmi megújítását és a pedagógusképzés átalakítását, az életpályamodell kidolgozását célzó programokra 2015 elejéig – jelentette be Hoffmann Rózsa. A közoktatás fejlesztését, szakmai, informatikai támogatását célzó programrészre mintegy 6,8 milliárd forint jut, míg a pedagógus-továbbképzés megújítását és az életpályamodell kidolgozását segítve csaknem 9,9 milliárd forintot különítenek el.
Az oktatási államtitkár a tartalmi változásokat részletezve kiemelte: óriási munka volt a kerettantervek megújítása, amelyek a köznevelési rendszer átalakítását célozzák. Eddig mintegy hatezer oldalnyi kerettantervet dolgoztak ki, 200-300 szakember közreműködésével. A pedagógusképzés kapcsán elmondta: a jogszabályi alapokat megteremtették, megszületett a vonatkozó kormányrendelet, továbbá a képzési, kimeneti követelményeket is kidolgozták. Emlékeztetett arra, hogy újra kétszakos lesz a pedagógusképzés, amelynek a köznevelési rendszer igényeit kell kiszolgálnia.
A változások szervesen kapcsolódnak az életpályamodellhez, és megszületett az a rendelet is, amelynek alapján kiemelt, 25-75 ezer forintos ösztöndíjat biztosítanak a tanárképzésben részt vevőknek. Az oktatási államtitkár összegzése szerint a köznevelés megújításának kulcsszereplője, a pedagógus olyan pálya elé nézhet, amely kiszámítható és jól szabályozott.
Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal elnöke arról szólt, hogy két nagy fejlesztés indul, az egyik az életpályamodellhez kapcsolódik, a másik a pedagógus-továbbképzéshez. Az életpályamodell kapcsán kifejtette: idén tavasszal országtanulmányok formájában megvizsgálják, más államokban hogyan kapcsolják össze a pedagógusokkal szembeni szakmai elvárásokat és az illetményrendszert. Ezt követően kidolgozzák a gyakornoki, illetve mentori programban részt vevők képzési követelményeit, vizsgatematikáját.
Megkezdődik a minősítési szempontok kipróbálása is a gyakorlatban, idén 9-10 hónapos periódus indul, amelynek során próbaminősítéseket végeznek, és ezek tapasztalatai alapján alakítják ki a végleges rendszert.
Zajlik egy komplex informatikai fejlesztés is, amelynek célja, hogy pedagógusok, intézményvezetők, fenntartók számára álljon rendelkezésre egy egységes rendszer, hogy nyomon követhető legyen a pedagógusok szakmai előrehaladása, teljesítménye.
A fejlesztés célja, hogy a pedagógus-továbbképzések akkreditációs rendszerét, tartalmát és monitoringját új alapokra helyezzék. Mindenki számára világos legyen, hogy mi a pedagógus-továbbképzési kínálat, és biztos lehessen benne minden résztvevő, hogy ezeknek a programoknak van értelmük – összegzett a hivatal elnöke.
Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója elmondta: a minőségi köznevelési rendszer pilléreit fektetik le, zajlanak a tartalmi és módszertani fejlesztések, és azt is figyelemmel kísérik, a korábbi fejlesztések tapasztalatai milyenek. Kitért arra, hogy a szaktanácsadói névjegyzékbe három nap alatt több mint hatszázan regisztráltak, ami azt jelzi, hogy a folyamatokban a pedagógusok is szeretnének részt venni, és az intézményvezetők szeretnének több segítséget kapni.
A kerettantervek egy része már megjelent és továbbiak megjelenése várható a következő napokban – jelezte, hozzátéve: számos eszközzel segíteni kell a kerettantervek alkalmazását is.
