A megkérdezettek többsége a megszólalást érthetőnek, erősnek és kormányfőhöz méltónak ítélte. Február 22-én tartotta hagyományos évértékelő beszédét Orbán Viktor miniszterelnök.
A Századvég gyors, telefonos közvélemény-kutatás segítségével vizsgálta a beszéd fogadtatását. A kutatás tanúsága szerint a felnőtt népesség 28 százaléka látta vagy hallotta közvetlenül a beszédet, míg további 35 százalék értesült róla a hírekből, híradóból. Péntek este a megkérdezettek 37 százaléka állította, hogy nem hallott a miniszterelnök évértékelő beszédéről.
Azok körében, akik legalább részben, vagy egészében látták, illetve hallották a beszédet az esemény fogadtatása többségében kedvező volt. 51 százalék nyilatkozott úgy, hogy kedvező véleménnyel van a beszédről; 23 százaléknak se kifejezetten jó, se rossz véleménye nem volt, míg 26 százalék vélekedett róla kedvezőtlenül.
A többség a beszédet érthetőnek, erősnek, illetve határozottnak és kormányfőhöz méltónak ítélte. Ismert, Orbán Viktor pénteki évértékelőjében a terhes szocialista múlt felidézését követően kitért a csökkenő államadósságra, a megszűnő energiafüggőségre, és kalapot emelt a kimagasló eredményeket elérő magyar díjazottak előtt. Kiemelte: az idén is három százalék alatt lesz a költségvetési hiány.
Korábban Lánczi Tamás, a Századvég Alapítvány vezető elemzője úgy látta, Orbán Viktor erős, dinamikus beszédet mondott és mindvégig magabiztosnak mutatta magát. A miniszterelnök szavaiból érződött, hogy a kabinet lezárta a kormányzás első két évét jellemző nagy átalakításokat, illetve az azzal járó nyílt konfliktusokat. Lánczi Tamás szerint a szemléletváltásra utal az a többször ismételt mondat is, miszerint a kormány jól teljesít, de még mindig nem elég jól. Orbán különbséget tett Magyarország és kormánya teljesítménye között, míg az elsőt – több példával is szemléltetve – egyértelműen jónak ítélte, addig a kabinet munkáját visszafogottan, némileg önkritikus, mértéktartó módon értékelte.
