Nem veszhetnek el az alaptörvény átmeneti rendelkezésének fontos szabályai az által, hogy az Alkotmánybíróság, technikai okokból megsemmisítette azokat – ezt nevezte az alaptörvény negyedik módosítása egyik fő céljának a keddi parlamenti vitában a Fidesz vezérszónoka.
Papcsák Ferenc ezen fontos rendelkezések közé sorolta az Országos Bírósági Hivatal vagy a legfőbb ügyész jogosítványait, a kommunista diktatúra idején elkövetett bűnök elévülhetetlenségét, a családi kapcsolatok meghatározását vagy a közmédiában folytatott politikai kampány szabályozását.
Papcsák Ferenc az Alkotmánybírósággal kapcsolatos változtatások között szólt arról, hogy bővül azoknak a köre, akik a testülethez fordulhatnak.
Az alaptörvény nem bírja a társadalom egészének támogatását, így nem lehet valamennyi magyaré – mondta a jogszabály negyedik módosításának parlamenti vitájában az MSZP vezérszónoka, Harangozó Tamás. A szocialisták tiltakozásul távol maradnak a vita további részétől.
Az ellenzéki politikus szerint a jelenlegi hatalom “torzszülötté nőtt”, felrúgta a hatalommegosztás elvét, célja az ellenfelek teljes megsemmisítése, és a hatalmi gőg vezérli akkor, amikor az Alkotmánybíróság által már többször megsemmisített javaslatokat emel az alaptörvénybe.
Frakciótársa, Bárándy Gergely ezt azzal egészítette ki: mivel úgy véli, nem tudják meggyőzni a kormányoldalt az “antidemokratikus selejt” visszavonásának szükségességéről, ezért a további vitának nem látják értelmét, így az MSZP nem is vesz részt abban.
