A szétszabdalt demokratikus ellenzék pártjai, szervezeti talán először ültek le egy szakpolitikai kérdésben egyeztetni. A közoktatás helyzetét vitatta meg az MSZP, az Együtt 2014, a Demokratikus Koalíció, az LMP, az abból kivált Párbeszéd Magyarországért, és a SZEMA a HAT kezdeményezésére. A civil szervezet által rendezett kerekasztal-beszélgetésen a HAT által kidolgozott alapelvekről fejtették ki véleményüket a politikusok. Úgy tűnik, a résztvevő pártok az alapelvekben egyetértenek, némi finomítás után (például az önkormányzati iskolafenntartás részleges vagy teljes visszaalakításában, vagy a finanszírozásban) a közoktatás lehet az első olyan szakpolitika, amiben konszenzust tudnának kialakítani.
Az eseményen Hiller István (MSZP) kiemelte, a magyar oktatásügyben előbb volt rendszerváltás, mint a politikában, és “volt egy irány, amelyet közösen vallottunk a rendszerváltozástól kezdődően”. Úgy fogalmazott, “2010-ig egy irányba húztunk”, legfeljebb a hangsúlyok tolódtak el a különböző kormányokban. Ennek a közmegegyezésnek fordított hátat a kormány – jegyezte meg. Hangoztatta, mindenképpen a gyermekek érdekeinek kell az oktatásról folytatott gondolkodás középpontjában állniuk. Meglátása szerint a tankötelezettség korhatárának csökkentése az oktatáshoz való hozzáférés lehetőségének megvonását jelenti.
Osztolykán Ágnes (LMP) elmondta, a köznevelési törvény parlamenti vitájában egyetlen LMP-s módosítás ment át: a fenntartható fejlődés mint fogalom bekerült a jogszabály szövegébe. El kell magyarázni, meg kell mutatni, mit jelent a fenntarthatóság az oktatáson belül – vélekedett. Hangsúlyozta, az oktatásban a finanszírozás kérdésének egyenrangúnak kell lennie az oktatás irányításával, mert csak így lehet elérni, hogy az oktatásra megfelelő forrásokat fordítsanak nehéz gazdasági helyzetben is. Megjegyezte, az oktatásirányításnak partnernek kell tekintenie az oktatásban érdekelt más szervezeteket is.
A Demokratikus Koalíció képviseletében Niedermüller Péter kifejtette, az iskolák önállósága, a pedagógusok autonómiája a lényeges, “nem kell intézményfenntartó központokkal komplikáltabbá tenni a helyzetet”, az oktatás alakítását inkább az iskolákra kellene bízni. Úgy látja, a világnézeti semlegesség elve az oktatásban sérült, ezt vissza kell állítani. Fontosnak nevezte a minőségi tudáshoz való hozzáférést is.
Daróczi Gábor az Együtt 2014 részéről elmondta, fel kell hagyni azzal, hogy politikai célok alapján alakítsák az oktatást, inkább tényekre alapozott programalkotásra van szükség. Nehézséget okoz, ha néhány évente új helyzetekkel kell szembenézni az oktatásban, kiszámíthatóságra lenne szükség – hangsúlyozta. Sürgette továbbá az érintettek és a szakértők bevonását a döntéshozatalba.
Erőss Gábor a Párbeszéd Magyarországért Párt képviseletében kiemelte, az oktatás alakításában a legfontosabb feladatnak az esélyteremtésnek kell lennie, ennek kell mindent meghatároznia. Viszont ha esélyteremtő oktatási rendszert akarnak kialakítani, annak komoly a költségvonzata, ezért az anyagi alapok megteremtése is fontos – mutatott rá.
Ungár Klára, a Szema – Szabad Emberek Magyarországért párt részéről hangsúlyozta: a jelenlegi diákmegmozdulásokból azt látszik, hogy “az elmúlt 20 év igenis demokratákat nevelt fel, akik tudják, mi a dolguk”.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői az esemény végén nyilatkozatot írtak alá, amelyben tíz alapelvet rögzítettek. Egyebek mellett azt fogalmazták meg, hogy stabil, minőségre ösztönző finanszírozásra, független minőségértékelésre, az oktatáspolitika nyílt alakítására, stratégiai fejlesztéspolitikára, világnézeti semlegességre és megbecsült, szakmailag felkészült pedagógusokra van szükség az oktatásban.
Az egyeztetések folytatódnak, a résztevevők megegyeztek, hogy három hetente a különböző részkérdéseket tárgyalják át.
