Orbán Viktor napirend előtti felszólalásában történelmi sikerként értékelte a parlamentben, hogy Magyarország „az elkövetkező hét évre a lehető legkedvezőbb pozícióba került az EU politikai és gazdasági sakktábláján”. Mint mondta, az Európai Unió csökkenő büdzséje ellenére az eddigi 660 ezer forint helyett 712 ezer forint támogatás jut fejenként a magyarokra a következő hétéves költségvetési időszakban.
Íme, a parlamenti pártok véleménye a kormányfő beszédéről:
MSZP: kevesebb lesz az uniós pénz
Nem több, hanem 4,6 milliárd euróval kevesebb uniós forrás jut Magyarországnak az Európai Unió következő hétéves költségvetéséből – reagált a miniszterelnök napirend előtti felszólalására Mesterházy Attila.
Hangsúlyozta: 2007 és 2013 között 25 milliárd euró jutott, a múlt heti uniós csúcson elfogadott tervezet szerint 2014 és 2020 között mindössze 20,4 milliárd euróval gazdálkodhat Magyarország. Az MSZP-s politikus szerint azért mondhatja Orbán Viktor, hogy több forrás jut forintban egy-egy magyar emberre a következő hét évben, mert az előző költségvetés elfogadásakor 40 forinttal kevesebbe került egy euró, és 115 ezerrel több ember élt Magyarországon.
Elismerte ugyanakkor: lehetett volna még rosszabb is a magyar helyzet, így öröm, hogy a eredeti – ennél is rosszabb – helyzeten sikerült változtatni. Kiemelte azt is: a mostani költségvetési időszakból hátralévő egy évben még 4000 milliárd forintnyi uniós forrást lehet lehívni, ezért gyorsítani és egyszerűsíteni kell a pályázatokat és nem szabad, hogy „mindent a Közgép nyerjen meg”.
LMP: csökkentek az elérhető uniós források
Schiffer András furcsa matematikai észjárás jelének nevezte, hogy Orbán Viktor növekedésről beszél akkor, amikor 25,7 milliárd euróról 20,4 milliárdra csökkent a lehívható források összege.
Feltette a kérdést: a kormányfő számolt-e az összességében 16 százalékos forintárfolyam-romlással, amikor arról beszélt, hogy minden egyes magyar polgárnak 660 ezer helyett 712 ezer forint jut majd a támogatásokból, és nyertesei vagyunk az alkunak?
A miniszterelnök kijelentései akkor lennének igazak, ha a következő években további 787 ezerrel csökkenne a Magyarországon dolgozó magyar állampolgárok száma – mondta Schiffer András.
Jobbik: az Európai Unió haldoklik
A Jobbik elnöke Orbán Viktor napirend előtti felszólalására reagálva hétfőn a parlamentben azt mondta: korrektebb lett volna, ha a kormányfő a számok kozmetikázása helyett bevallja, hogy Magyarország euróban és reálértéken számolva az eddiginél 20 százalékkal kevesebb pénzhez jut a következő hét évben.
Hozzátette: elismerték volna, ha Orbán Viktor arról beszél, hogy a kabinet mindent elért Brüsszelben, amit az ország jelenlegi helyzetében elérhetett. Szerinte azonban a miniszterelnök beszámolója elfedte a lényeget: azt, hogy az EU nem válságban van, hanem haldoklik, jelenlegi formájában működésképtelen. A Jobbik ezért sürget népszavazást az uniós tagságról – mondta Vona Gábor.
Fidesz: határozott érdekképviselet
A Fidesz szerint nem az önfeladás, hanem a nemzeti érdekek határozott képviselete az az út, ami az Európai Unióban is sikerre vezet.
Rogán Antal hétfőn az Országgyűlésben a miniszterelnök szavaira reagálva kiemelte: a magyar kormány jobb pozíciót ért el az előző heti uniós tárgyaláson, mint amit az elődeinek sikerült. Rámutatott: a szocialisták éveken át tagadták, hogy Magyarországnak érdemes akár konfliktusok mellett kiállnia érdekei mellett. Szerinte ez a mostani tárgyalás egyértelműen cáfolta a szocialisták hozzáállásának jogosságát.
KDNP: „a magyar szelet nagyobb”
A KDNP szerint a következő hét év európai uniós költségvetésével kapcsolatban az a helyzet, hogy „az uniós torta kisebb, de a magyar szelet nagyobb, és ennél nagyobb siker nem volt várható” a múlt heti uniós csúcson – jelentette ki a kisebbik kormánypárt frakcióvezetője hétfőn a parlamentben.
Harrach Péter szerint ugyanakkor azt is le kell szögezni, hogy az Európai Unió elhúzódó gazdasági válságban van, és társadalmi válságban is a „deviáns jelenségek elszaporodása és támogatása”, valamint a politikai vezetés kettős mércéje miatt.
Hangsúlyozta: Magyarország az unión belül határozottan képviseli a nemzeti érdekeket, másrészt pedig komoly lépéseket tesz a „keleti nyitás” érdekében Kína, Törökország és Oroszország felé, ez a kapcsolatrendszer pedig Magyarország érdekeit szolgálja.
