Mint arról korábban beszámoltunk, bankhitelből – vagy ha van, saját pénzből – az év végéig meg kell vásárolniuk az összes hazai gyógyszertár minimum 25 százalékos tulajdonrészét az ott dolgozó patikusoknak. Az Index úgy tudja: választási lehetőséget a jogszabály nem hagy a gyógyszerészeknek: ha nem vásárolják ki munkahelyük tulajdonjogát az eddigi cégtulajdonostól, a gyógyszertárat bezárják. A rendelkezés egyébként nem új: 2010-ben módosították az úgynevezett gyógyszerforgalmazásról szóló törvényt, amely kimondja: az országban működő mintegy 2400 gyógyszertárban mindenütt biztosítani kell, hogy az úgynevezett személyi jogos patikusok és az üzletben dolgozó gyógyszerészek tulajdoni hányada 2014. január 1-jéig meghaladja a 25 százalékot, 2017. január 1-jéig pedig az 50 százalékot.
A tulajdonszerkezet átalakítását célzó rendelkezésre a kormány szerint azért van szükség, mert a 2006-2010 közötti gyógyszerpiaci liberalizáció károsan érintette az ágazatot, a gyógyszerekhez való hozzáférést jelenleg is jelentős területi egyenlőtlenség jellemzi, és az állami kontroll sem biztosítható ebben a formában.
A gyógyszertárak „visszavásárlását” olyannyira fontos célkitűzésnek tekinti a kormány, hogy – a tervek szerint – 10 milliárdos nagyságrendű patikaalapot hoznak létre, a „zsebből fizetni nem tudó” gyógyszerészeket pedig – a diákhitel II.-höz hasonló konstrukciójú – legalább 10 éves futamidejű, kedvezményes kamatozású bankhitellel „segítik ki”.
Közegészségügyi érdek
A Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) egyetért a gyógyszertárak tulajdonjogának átalakítására vonatkozó szabályozással, amely véleményük szerint szakmailag mindenképpen indokolt és szükségszerű. A többi közt a személyes felelősség „markánsabb és számon kérhetőbb formájának megjelenését” várják a szabályozástól.
Fotók: MTI / Soós Lajos
„Szakmapolitikailag mindenképpen jónak tartjuk, hogy rögzítették a kötelező minimális gyógyszerészi tulajdonhányadot, hiszen gazdasági szempontból is racionálisabb az a rendszer, ahol a személyes felelősség megjelenik. Az Európai Unió Bíróságának döntése szerint is közegészségügyi érdek indokolja a gyógyszerészek szakmai és egzisztenciális függetlenségének igényét. Reményeink szerint a patikaalapnak éppen az lesz a funkciója, hogy lehetőséget teremtsen minél több gyógyszerésznek arra, hogy élni tudjon az önállóságával” – mondta lapunk megkeresésére Hankó Zoltán, az MGYK elnöke.
Hankó szerint bár egyelőre „vegyes” a fogadtatása a szabályozásnak, bízik benne, hogy amint részleteiben is ismert lesz a hitelkonstrukció feltétele, kollégái pozitívan fogadják majd a lehetőséget.
„Érthető, de nem illik”
A jelenleg működő gyógyszertárak mintegy felében, körülbelül 1200 helyen nincs meg a gyógyszerészek többségi tulajdona, sőt 600-650 gyógyszertárban még a 25 százalék sem biztosított – mutatott rá egy átfogó tulajdoni vizsgálat.
Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász szerint „logikus, jogos és érthető” a kormányzati szándék arra vonatkozóan, hogy az elmúlt években létrejött patikaláncok és – hálózatok – amelyeket elsősorban nagykereskedők üzemeltetnek – kevésbé erősen legyenek jelen a piacon a jövőben, mint most. A pénzügyi befektetők tulajdonában lévő gyógyszertárak többségénél ugyanis – szemben a szakmai befektetőkkel – elsősorban a kiadások csökkentése és a bevételek maximalizálása jelenti az elsődleges szempontot, a gyógyszertárakban végzett munka szakmai minősége számukra másodlagos kérdés. A szakmai befektetők egy csoportja is okozhat kellemetlenséget, mégpedig az a csoport, amelyik a saját érdekeltsége mentén befolyásolja a gyógyszerforgalom összetételét – magyarázta a közgazdász. Ilyen tekintetben a gyógyszerészi tulajdonban lévő patikák jelentik a legszerencsésebb változatot.
Sinkó ugyanakkor figyelmeztet: „tulajdont elvenni demokráciában nem nagyon illik, és az sem szerencsés, hogy a patikusokra úgy rónak nagy terhet, hogy eközben a patikák jövedelmezősége nem teszi lehetővé a mesterségesen előidézett tulajdonváltást.”
Felesleges feszültséget gerjeszt
„Több tízmilliárdos adósság kering a rendszerben. Ma a patikák nem tudnak kitermelni törlesztőrészleteket, 20-25 százalékuk veszteséges. Jövedelmezőségük a kiskereskedelmi árrés miatt jelentősen csökkent, nincs lehetőségük a visszavásárlásra. A kormány terve, illetve célja érthető, és lehet is támogatni, hiszen a pénzügyi befektetőket olyan szempontok vezérlik, amelyek nem mindig találkoznak a betegek érdekével, de tulajdont visszavenni csak nagyon kontrollált körülmények között, hosszabb időszakot biztosítva lenne csak szabad” – nyilatkozta lapunknak a szakértő.
Sinkó szerint kétféle „forgatókönyv” valószínűsíthető: a patikusok erőn felül felveszik a kedvezményes hitelt és megpróbálják fizetni a törlesztőrészleteket, vagy jönnek a „zsebszerződések”, azaz formailag, jogilag megtörténik a tulajdonjog-vásárlás, de valójában minden marad a régiben.
Feszültséget gerjeszt, és ellátási zavart okozhat
Kerestük a három legnagyobb – a szabályozással leginkább sújtott – magyar gyógyszer-nagykereskedő vállalatot, a Hungaropharmát (40 százalékos piaci részesedés), a Phoenix Pharmát (30 százalék) és a Tevát (15 százalék), de egyik cégtől sem kívántak reagálni a sajtóértesülésre. Különböző elfoglaltságokra hivatkozva hárították megkeresésünket.
| Melyik, kié, hányan vannak? |
| Az 500 Gyöngy patika főbeszállítója a Hungaropharma. A Gyöngy patikák több mint 20 százalékot birtokolnak a hazai gyógyszer-kiskereskedelmi piacból. A Hungaropharma tulajdonában 60 patika van. A Phoenix Pharma nagykereskedő a Szimpatika gyógyszertárak stratégiai partnere, ehhez a lánchoz 300 patika tartozik. A legnagyobb, mintegy 140 patikából álló magyar patikalánc a Pharmanova-csoport tulajdona. A nagykereskedő és gyógyszergyártó Teva a negyven patikából álló ELI lánc nagykereskedelmi partnere. |
A Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége azonban – melynek tagjai a többi közt a Pharmanova és az Alma Patikák – válaszolt kérdéseinkre. Szerkesztőségünknek küldött levelükben azt írják: „Az hogy, 2014-től 25%-os, 2017-től pedig gyógyszerészi többségi tulajdonba kell, hogy kerüljenek a gyógyszertárak, olyan eleme a 2010-ben született, a gyógyszer-kiskereskedelmi piac nyitottságát megszüntetendő szabályozásoknak, amely felesleges feszültséget gerjeszt a szektorban.”
Véleményük szerint a szabályozás túlzott és alapvető magánjogi elemeket sért. Ráadásul amennyiben az elvárt tulajdoni szerkezet a törvényes határidőre nem alakul ki, „a gyógyszertárnak be kell zárni, ami ellátási zavart okozhat”.
A szövetség úgy látja, „a gyógyszertáraknak már ma is számos nehézséggel kell szembenézniük”, éppen ezért – a tulajdonrészi szabályozás helyett – a kormánynak inkább az árrés felülvizsgálatát és meghatározását kellene napirendre tűznie.
A Sinkó Eszter által említett „zsebszerződésekre” reagálva mindössze annyit közöltek: „Mivel egyelőre nem tisztázott a kikényszerített adásvétel feltételrendszere, ezt nem tudjuk kommentálni.”
Brüsszel már figyeli a kisajátítást
Az Index értesülése szerint az Európai Bizottság már tavaly jelezte a kormánynak fenntartásait a gyógyszertárak tulajdonjogának átalakítására vonatkozó magyar szabályozással kapcsolatban. Információik szerint a napokban az EU pilot eljárását el is indították, és a kérdéseket megküldték Brüsszelből.
A kormánynak két hónapja van, hogy megküldje válaszait a bizottságnak. Amennyiben a bizottságot nem győzik meg a kabinet válaszai, abban az esetben az unió várhatóan újabb kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen.
