Február 8-án délben jár le a Hallgatói Hálózat január 7-én kiadott ultimátuma, ezért számba veszik, hogy teljesültek-e a megfogalmazott követelések. Minthogy a nyilatkozatok alapján biztosra vehető, hogy nem fogadják el a kormányzati lépéseket, ezért az ultimátumban foglaltak szerint február 11-én országos megmozdulások kezdődnek.
Hétfőn délután 3 órára a Deák Ferenc térre tömegdemonstrációt jelentettek be. Pécsett délután ötkor kezdődik tüntetés a ’48-as téren, Szegeden pedig a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán fognak összegyűlni a demonstrálók.
A HaHa nem tartja kielégítőnek a HÖOK és az Emberi Erőforrások Minisztériuma által megkötött megállapodást, ezért pénteken ismertetik az általuk kidolgozott megállapodástervezetet is.
Sirály-megbeszélés
Kedden – miután az ELTE-ről kitiltották a hallgatói rendezvényt – a Sirály nevű belvárosi szórakozóhelyen másfél órás megbeszélést folytatott a HaHa és más civilszervezetek képviselőivel az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI). Balog Zoltán miniszter ígérte meg korábban, hogy meghallgatja a civil diákszervezet képviselőit, de végül a sajtófőnökét és a kulturális parlamenti államtitkárát küldte el a szabadegyetemre.
Fotó: Kummer János
Füzessi Károly, HaHa-aktivista lapunknak szerdán gyakorlatilag terméketlennek értékelte a megbeszélést. Mint mondta, nehéz „úgy beszélgetni, ha az egyik oldal azt mondja, hogy Magyarországon a hallgatói szerződés intézménye röghöz kötést jelent, a másik oldal pedig azt mondja, hogy szó sincs erről”. Sérelmezte azt is, hogy miközben a Magyar Rektori Konferencia által közzétett konkrét, öt évre visszanyúló adatok szerint drasztikus pénzelvonás sújtotta a magyar felsőoktatási intézményeket, a kormány képviselői továbbra is azt hajtogatták, hogy nincs pénzkivonás.
Az EMMI által küldött tárgyalópartnerek, Halász János kultúráért (!) felelős parlamenti államtitkár és Doncsev András sajtófőnök amúgy sem a legkompetensebb szereplői az oktatásirányításnak, nem is tudtak a konkrét kérdésekre válaszolni. Azt hangsúlyozták, hogy ők mindenkit meghallgatnak, és majd továbbviszik az ötleteket.
Nyolc pont, hat pont
Január 21-én a kormány és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) nyolc pontból álló részmegállapodást írt alá. Ez rögzíti többek között, hogy létrejön a felsőoktatási kerekasztal, és hogy azon a 16 szakon – a többi között a jogász- és a közgazdászképzésben – is lesznek állami férőhelyek, amelyeken eredetileg csak önköltséges formában lehetett volna tanulni. Ezekre a szakokra azonban olyan „minőségi, minimum-ponthatárokat” állapítottak meg (465-470 pont), amelyek csak nagyon kevesek számára teljesíthetők.
A Hallgatói Hálózat viszont ragaszkodik a diákok december 10-én elfogadott 6 pontjához, amely mellett az Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórum (OFEF) tagjai – többek között a HÖOK is – elkötelezték magukat. A részmegállapodásról a HaHa úgy nyilatkozott, hogy az “kommunikációs trükközés ” a kormány részéről, és a felsőoktatás további átalakítása “ebben a formájában kasztrófához vezet”.
A HaHa szerint továbbra is az a fő kérdés, hogy vajon valóban letett-e a kormány az önfinanszírozó felsőoktatás ideájáról. Az intézményi forráselvonás mindenesetre arra utal, hogy nem.