Az AB hatásköreinek 2010-es csorbításával felérő korlátozást az origo információi szerint a tavaszi ülésszakon elfogadandó alaptörvénymódosítás-csomagba építenék be. Az elmúlt 20 év alkotmánybírósági gyakorlata helyett a testület a jövőben csak a tavaly hatályba lépett alaptörvény szellemiségét vehetné figyelembe.
Ez utóbbira az AB tavaly decemberi döntése miatt van szükség, amellyel a testület megsemmisítette az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit. Ez az alaptörvény tervezetének elfogadása után fél évvel megszavazott csomag írta elő például, hogy a pártállami vezetők által elkövetett egyes bűncselekmények nem évülnek el, ez tette lehetővé a volt kommunista vezetők nyugdíjának és egyéb állami juttatásainak csökkentését; de ebbe foglalták bele a kormánypártok a bírák nyugdíjkényszeréről szóló előírásokat is (ezeket a testület már tavaly nyáron megsemmisítette), az AB azonban formai okokra hivatkozva megsemmisítette őket, mondván nem átmeneti, hanem hosszabb távra szóló, általános rendelkezéseket rögzítenek.
A Fidesz frakcióvezetője rögtön az AB-döntés bejelentése után közölte, hogy az alaptörvénybe építik majd a formai okból megsemmisített részeket. Ezeket azonban információink szerint egy új, az AB-re vonatkozó bekezdéssel is kiegészítenék, amelynek értelmében az AB jövőbeni döntéseinél nem hivatkozhatna az elmúlt 20 év alkotmánybírósági gyakorlatára, hanem kizárólag az 2012 januárjában hatályba lépett Alaptörvényt vehetné alapul a döntéseihez – írja az origo.
A hírek szerint az utóbbi hetekben a Fidesz számára jelentős presztizsveszteséget jelentő döntéseken “rágtak be” a testületre. Ezt a gyanút a portálnak több, magas pozíciót betöltő kormányzati, illetve fideszes forrás is megerősítette.
