A lapnak a kormányoldal egyik ismert, de meg nem nevezett politikusa azt mondta: nem zárható ki, hogy a Fidesz mérlegeli, élve kétharmados felhatalmazással 2018-ra esetleg mégis biztosítja az előzetes választási feliratkozás alkotmányos védelmét. A névtelen forrás felhívta a figyelmet, hogy Orbán Viktor az Alkotmánybíróság (AB) döntése után sem utasította el „eleve” az előzetes regisztrációt.
Korábban Rogán Antal frakcióvezető is csak annyit mondott, hogy 2014-ben biztosan nem lesz regisztráció. A frakcióvezető szintén az elhúzódó politikai és jogi vitákat, a bizonytalanságokat és a választók körében a zűrzavar érzetét emelte ki. A névtelen forrás szerint, ha a Fidesz úgy dönt, hogy egy ciklussal később legyen előzetes regisztráció, akkor az ezt célzó alkotmányos feltételeket a tavaszi parlamenti ülésszakon kellene megteremteni.
Egy másik befolyásos Orbán Viktorhoz közel álló fideszes viszont arra emlékeztetett, a regisztráció alkotmánybírósági megsemmisítésével tartalmi kritika jelent meg, így 2018-ra vonatkozóan „rendkívül nehéz lenne kiküszöbölni az alkotmányellenességet abból a szempontból, hogy az előzetes feliratkozás szükségtelen és aránytalan korlátozása egy alapjognak, a választójog gyakorlásának”.
A Fidesz–KDNP-frakciószövetség február 6-án, Gyulán tart kihelyezett ülést, a kormánypárti képviselők akkor döntenek a választási eljárási törvény módosításáról. Az előzetes várakozások szerint az Alkotmánybíróság döntése után már nem várható teljesen új törvény a választási eljárásról – írja a Népszabadság.
Kósa félmillió választóért aggódik
400 ezer ember eshet el a választás lehetőségétől 2014-ben, ha a külhoni magyaroknak nem lesz módjuk arra, hogy levélben iratkozzanak fel a választói névjegyzékbe – mondta a Hír TV Rájátszás című műsorában a Fidesz alelnöke. Kósa Lajos hangsúlyozta: miután az Alkotmánybíróság megsemmisítette az előzetes regisztráció intézményét, a kormánypártnak más megoldást kell találnia. A politikus azt mondta: a regisztráció egészen biztosan szóba kerül a Fidesz elnökségi ülésén, merthogy valamilyen javaslatot tenni kell. „Dolgozik is az elnökség azon, hogy különböző alternatívákat megfogalmazzon, és ezzel kapcsolatban majd a frakció elé terjesztjük, hogy mire jutottunk” – tette hozzá.
Az Alkotmánybíróság – az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatának figyelembevételével – azt állapította meg, hogy a magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgároknál a regisztrációs kötelezettség indokolatlanul korlátozza a választójogot, ezért alaptörvény-ellenes. Az AB kimondta: a regisztrációnak nincs alkotmányosan igazolható indoka, az államnak a rendelkezésére álló hatósági nyilvántartások alapján biztosítania kell, hogy a választók előzetes nyilvántartási kérelem nélkül is élhessenek a szavazati jogukkal.
Fotó: MTI
A kormányfő a minapi rádióinterjúban külön hangsúlyozta, hogy az Alkotmánybíróság döntése után a Fidesz időzavarba került, látható volt, hogy a viták a választásokig nem zárhatók le. A Fidesznek az volt a terve, hogy a különböző okok miatt határon túl élő magyarok részt vehessenek az ország életében, erről most le kellett mondani, mert nem szabad úgy “ráfutni” a választásra, hogy vita van a voksolás szabályairól. A kormányfő szerinte végig kellett volna vinni az eredeti elképzeléseket, de az most nem lett volna ésszerű. A döntés körülbelül 2 perc alatt született meg az AB-döntés után, mert a Fideszben senki nincs, aki választójogilag bizonytalanná tette volna a 2014-es voksolást.
