„A közoktatásban kialakult rendkívül bizonytalan, kiszámíthatatlan és aggasztó helyzetben a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium 61 tanára egyetért és azonosul a Szilágyi Erzsébet Gimnázium tanárainak nyílt levelében foglaltakkal, és támogatja a kezdeményezést” – írta szerkesztőségünknek Törley Katalin, az iskola tanára, közalkalmazotti tanácsának elnöke.
A petícióban leírt súlyos problémákat kőbányán is tapasztalták. “Egyetértünk követeléseikkel, és támogatjuk a közoktatás helyzetének megoldására tett erőfeszítésüket. Akciójukhoz csatlakozunk” – így a Szent László Gimnázium 72 tanára.
Mint korábban írtuk, a Szilágyi Erzsébet Gimnázium 49 pedagógusa indította el azt a petíciót (egyben Balog Zoltánnak szóló nyílt levelet) január 9-én, amelyben a tanárok megdöbbenésüket és tiltakozásukat fejezik ki az iskolák visszaállamosításának következtében kialakult helyzettel kapcsolatban. Felhívtuk arra is a figyelmet, hogy a szilágyis tanárok kezdeményezése azért is különleges, mert a legtöbb intézményben félnek a tanárok, igazgatók nyilvánosságra hozni a rendszerrel szembeni kritikájukat.
A petíció aláírói ugyanakkor azt írják, hogy a kormányzat nem mérte fel erejét és lehetőségeit, de jure végrehajtotta, ám de facto nem képes végrehajtani az állami irányítás alá vételt. A régi struktúrát fölszámolták, az új még nem létezik. A helyzet irracionális – szögezik le a pedagógusok, akik – politikai szimpátiától és világnézeti hovatartozástól függetlenül – aggódva, kirekesztettként szemlélik az erőltetett iramú, homályos tartalmú és célú átalakítást.
| Sztrájk februában |
| Közben a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete bejelentette, hogy februárban többnapos sztrájkot szervez, hacsak a péntekre hirtelen összehívott egyeztetésen a kormány nem áll elő egy olyen javaslattal, ami a szakmai követelésekre reagál. A mostani megállapodástervezet “köszönő viszonyban sincs” a szakszervezetek követeléseivel |
A tanárok szerint oktatásunk, iskoláink, egyetemeink nemzedékek munkájával fölhalmozott nemzeti kincset képeznek. Ezért tiltakoznak e nemzeti örökség elherdálása, a tanárok, diákok, szülők bizonytalanságban tartása, a napi improvizációk és a valós helyzetet elleplező, megszépítő vagy félremagyarázó, a közvélemény félrevezetését szolgáló kormányzati kommunikáció ellen. Tiltakoznak továbbá az ellen a gyakorlat ellen, hogy a kormányzat az érintettek bevonása nélkül, a velük való tényleges egyeztetések és tárgyalások nélkül, előkészítetlenül, még saját szakértőinek véleményét is figyelmen kívül hagyva forgatja fel az iskolák életét. A petícióhoz hat nap alatt közel 2500 aláírás érkezett.
„A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ működésére vonatkozó, a sajtóban megjelent anonim nyilatkozatok, jellegüknél fogva, nem bizonyítanak semmit, csupán hangulatkeltésre alkalmasak” – írja keddi közleményében az oktatási államtitkárság. Azt is megjegyzik, hogy „az iskolaigazgatók nyilatkozási rendje sem tér el bármely más intézmény gyakorlatától. A részinformációk birtokában olykor félrevezető tájékoztatásokat sem követte semmi retorzió.”
Szintén az FN24 írta meg a birtokába jutott levél alapján, hogy egyes iskolák vezetőit eltiltották a sajtónyilatkozatoktól.
Az Emmi szerint az állam a fenntartói feladatok átvételével biztosítja a kistelepülések iskoláinak továbbélését, és a jó minőségű köznevelési rendszer megteremtését a jövőbe történő beruházásként tekinti.
Hangsúlyozzák, hogy míg az előző kormányok idején jelentős összegeket vontak ki a közoktatásból, aminek következményeként 2806 iskolát szüntettek meg, illetve vontak össze nagyobb településeken működő intézményekkel, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ működése garantálja az eredményesebb, igazságosabb és jobb iskolarendszer létrejöttét. Az Emmi szerint a rendszer megújításából adódó előnyök már rövid távon is érzékelhetőek lesznek.
