Ma Magyarországon mintegy 23 ezer gyermek él nevelőszülőknél, illetve úgynevezett lakásotthonokban, és körülbelül ötezerre tehető azoknak a száma, akik jelenleg is „pótcsaládra” várnak. A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató nemrég integrációs programsorozatot indított, azzal a céllal, hogy az állami gondoskodásban nevelt gyerekek mihamarabb nevelőszülőkhöz, befogadó családokhoz kerüljenek. A programsorozatra az Emberi Erőforrások Minisztériuma 25 millió forintot biztosít egyedi támogatásként – közölte a tárca minap.
„A gyermekvédelmi szakemberek tapasztalatai szerint a legsikeresebb és leghatékonyabb segítség, ha a gyermek családban nő fel, és csak a legvégső esetben kerül állami intézmény falai közé. Célunk éppen ezért a családjukból kiemelt gyermekek családias jellegű nevelése, valamint a vér szerint kapcsolattartás és a vér szerinti családba történő hazagondozás elősegítése. A programsorozatnak köszönhetően, szerencsére felélénkültek a nevelőszülői hivatásvállalások, és több gyermeket tudunk családhoz juttatni. Csongrád megyében például már fél év alatt jelentősen nőtt a nevelőszülők száma” – számolt be a tapasztalatokról lapunknak Kothencz János, a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató igazgatója, a Szeged-Csanádi Egyházmegye gyermek- és ifjúságvédelmi főigazgatója.
Fotó: Kummer János
A Szeged-Csanádi Egyházmegye működteti egyébként a teljes Komárom-Esztergom megyei gyermekvédelmi szakellátási rendszert is, a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatót pedig annak idején külön a Csongrád megyei feladatokra hozták létre.
A szervezet az elkövetkező hónapokban Budapesten keres olyan „elhivatott, és kellő empátiával rendelkező” párokat, akik vállalják a családjukból kiemelt gyermekek és fiatalok saját családjukban történő nevelését, és képesek szeretetet, biztonságot nyújtani a rászoruló gyermekeknek. Fontos, hogy nem tartós nevelésről vagy örökbefogadásról van szó, hanem átmeneti gondozásba vételről. A jelentkezőket egy szakemberekből álló team hallgatja meg, majd ezt követően környezettanulmány készül és egy pszichológus által végzett vizsgálaton is át kell esniük.
„A fővárosban sajnos – bár országosan növekvő tendenciát mutat – nagyon alacsony a nevelőszülői vállalás gyakorisága, miközben rengeteg olyan gyerek van, aki családra vár. Ezen szeretnénk most segíteni. Több ezer olyan bajba esett palántáról van szó, akiknek – fiatal korúk ellenére – nagyon sok fájdalmat hozott már az élet, így tényleg minden egyes segítség képes lehet begyógyítani a sebeiket” – tette hozzá Kothencz.
Nem mindenki alkalmas
Ma Magyarországon körülbelül 1500 pár vár örökbefogadásra. A nevelőszülővé válásnak és a működési engedély megszerzésének azonban feltételei vannak: a jelentkezőknek sikeresen el kell végezniük egy 60 órás szakmai tanfolyamot. Ennek költségét a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató átvállalja, így a most jelentkezők számára a tanfolyam ingyenes. A nevelőszülők a KÁSZPEM pedagógiai rendszer és csoportmódszer segítségével módszerspecifikus segítséget, valamint emellett anyagi támogatást is kapnak. Munkájukat nevelőszülői tanácsadó segíti, aki 3 hetente felkeresi a nevelőcsaládokat és ellenőrzi a gyermekek ellátását, gondozását, illetve segít megoldani a felmerülő problémákat.
A nevelőszülők jelentkezését a budapestneveloszulo@gmail.com email címen várják.
Szegény gyerek – kölcsönbe!
Nemrég a Magyar Református Szeretetszolgálat is „örökbefogadó” akciót indított: nevelőszülői hálózattal próbálnak segíteni nehéz helyzetbe került családokon. A program lényege, hogy a támogatott gyermekeket nevelőszülők fogadják be, majd, ha családjuk helyzete jobbra fordul, visszakerülnek vérszerinti szüleikhez.
A nevelőszülőket a református gyülekezet lelkészi ajánlással rendelkező jelentkezői közül választják ki, majd pszichológiai vizsgálat dönt az alkalmasságukról. A református hálózatban jelenleg 503 gyermeket nevelnek, a férőhelyek száma 703.
| Megszenvedik |
| Varga Zoltán, a református gyermekvédelem vezető klinikai szakpszichológusa korábban lapunknak azt mondta, azok a gyerekek, akiket befogadó családoknál helyeznek el, általában nagyon megszenvedik az elszakadást. „A nehéz, rossz körülmények ellenére is erős a kötődésük a szüleikhez, traumaként élik meg az új helyzetet. Időbe telik, míg alkalmazkodni tudnak hozzá. Ugyanakkor hiszem, és vallom, hogy már egy ember megmentése is hatalmas dolog, és mindenki megérdemli, hogy igazi családja legyen.” |
Hasonlóan a hazai kezdeményezésekhez, évekkel ezelőtt Romániában is indítottak törekvéseket a nevelőszülői hálózat megerősítésére. Ott azonban egy ével elteltével azzal a problémával szembesültek a szakemberek, hogy amikor újabb gyerekek “kerültek a rendszerbe”, már nem volt “kéznél” elegendő nevelőszülő, ezért a korábban családban elhelyezett 3 éveseket elvették a nevelőszülőktől és újra otthonokba rakták őket.
Csak megfontoltan!
Radoszáv Miklós gyermekvédelmi szakértő szerint a hazai nevelőszülői illetve örökbefogadási hajlandóság nagyjából megegyezik az európai átlaggal. Az állami gondozott gyerekek több, mint 60 százaléka nevelőszülőknél él, ami – Radoszáv szerint – egészen jó eredménynek számít. Azonban továbbra is vannak olyan megyék, települések – ilyen például a főváros is -, ahol nem találni elegendő számú nevelőszülőt a 0-6 éves gyermekek számára – hívja fel a figyelmet.
„Ezek a kampányok legfőképp arról szólnak, hogy ennek a korosztálynak találjanak támogatókat, hiszen ők azok, akiknek a leginkább az érdekét szolgálja a családi elhelyezés. Szerencsére mostanra a jogszabályi háttér is megteremtődött ahhoz, hogy egyre több mindenkinek érje meg nevelőszülőnek lenni, és a nevelőszülői munka is egyre inkább elismertséget szerez magának. Ez azért fontos, mert ezek nélkül, önmagában a kampány nem tudna sikeres lenni” – magyarázta érdeklődésünkre a szakember.
Radoszáv úgy látja, – köszönhetően a 2016-ig folyamatosan hatályba lépő, a többi közt, nyugdíj- és társadalombiztosítási jogviszonnyal kecsegtető jogszabályoknak – hosszútávon sikeresek lehetnek a nevelőszülői kampányok. Ugyanakkor hangsúlyozza, – a román példát elkerülendő – fontos, hogy „ezeket a kezdeményezéseket megfontoltan hajtsák végre, odafigyelve arra, hogy a nevelőszülők időközbeni, – akár életkorból adódó – esetleges kiesését a rendszerből pótolni tudják, és felkészüljenek arra az eshetőségre is, ha egy-egy gyermek tartós elhelyezést igényelne.” A szakértő szerint csak így lehet megóvni a gyermekeket attól, hogy a családjukból történő „kiszakítás” után ne kelljen még egy traumát átélniük.
| Kerüljön több gyermek családba! |
|
A családjogi törvény módosításának értelmében tavaly júliustól – a különböző kedvezmények és támogatások mellett – egyszerűbbé és életszerűbbé is vált az örökbefogadási eljárás. A változásoknak köszönhetően a gyámhatóság a jövőben bővebb tájékoztatást adhat az érdeklődőknek a gyermek örökbefogadására és a vérszerinti testvérei vonatkozó kérdésekben. Illetve az eddigieknél erősebb az örökbefogadott azon joga, hogy a származását megismerhesse. Az örökbefogadással járó adminisztrációs idő is jelentősen csökkent: hónapokkal rövidült az egyébként akár egy évig is elhúzódó eljárás. A kabinet célja a módosításokkal, hogy minél több gyermek szülessen, és amennyiben egy krízishelyzetben lévő anya nem tudja őt felnevelni, akkor a gyermek minél hamarabb örökbefogadó szülőkhöz kerülhessen. Kothencz János szerint a kormány új integrációs programja átláthatóbb, egyszerűbb viszonyokat teremt. „Egy abszolút európai és üdvözlendő konstrukció a mostani. A korábbi rendszer túlságosan bürokratikus volt. Az elmúlt 8-10 évben nagyon komoly nehézségekkel küzdöttek azok, akik szerettek volna családba fogadni családból kiemelt gyermeket. Most ez meglehetősen könnyebbé válik.” |
