Az Alkotmánybíróság pénteki határozatában helyesen állapítja meg, hogy az előzetes regisztráció bevezetése sérti a választójog alkotmányos elveit. Mivel működik népesség-nyilvántartási rendszer, ezért a jogkorlátozó előírás szükségtelen – ezt állította korábban a TASZ és több más jogvédő szervezet, és erre a következtetésre jutott most az AB is. A TASZ azt is üdvözli, hogy az AB-döntés alapján garantálni kell az országban élő hajléktalanok választójogát.
Egyetértünk azzal is, hogy az AB megsemmisítette a választási kampányban a szólás- és sajtószabadságot korlátozó szabályokat. A TASZ azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a mai AB-határozat önmagában nem teremti meg a demokratikus választások feltételeit. A legfőbb akadály az Alaptörvény, amely nem tartalmazza a tisztességes választási rendszer alapelveit, és több rendelkezése sérti az általános és egyenlő választójogot. Az Alaptörvény például lehetővé teszi, hogy belátási képességük korlátozottságára hivatkozva fosszanak meg állampolgárokat a választójoguktól.
A kétharmados parlamenti többség az alaptörvény elfogadása után tovább csökkentette a fair választások esélyét (az OVB-tagok megválasztása, a választókerületek átszabása stb.), a regisztráció csak egy elem volt a sok között. Mindezek alapján a TASZ álláspontja szerint az AB mai döntése után is jelentős a veszélye annak, hogy a következő választásokon nem érvényesülhetnek a választójog demokratikus elvei.
A kormányzópárt politikusai ráadásul már korábban bejelentették, hogy az alaptörvény újabb módosításaival írják felül az AB döntéseit. A következő hónapokban ezért továbbra is sok múlik a köztársasági elnökön és az Alkotmánybíróságon. Az államfő azzal tudja bizonyítani, hogy autonóm közjogi tisztségviselő, ha a jövőben nemcsak a miniszterelnök felhívására vagy jóváhagyásával kér előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól, hanem saját elhatározásból, minden lényeges alkotmányossági probléma orvoslása érdekében. Az AB-nek pedig indokolt túllépnie azon a felfogáson, hogy a jelenlegi alaptörvény egységes és feltétlen védelemre érdemes rendszer.
Az Alaptörvény ugyanis demokratikus és súlyosan antidemokratikus szabályok keveréke, az eddigi és a most várható módosításokkal csak az utóbbiak száma növekszik. Az AB feladata, hogy a demokratikus jogelvek és nemzetközi normák alapján vizsgálja felül és semmisítse meg az alapvető jogelveket sértő rendelkezéseket és az ilyen tartalmú, jövőbeli alkotmánymódosításokat is.
