Lendvai kifejtette: az elmúlt hetekben nyilvánvalóvá vált, hogy így gondolja a két legnagyobb történelmi egyház vezetője, Erdő Péter és Bölcskei Gusztáv is. A szocialista politikus elmondta, hogy a kötelező erkölcs- és hitoktatás részleteit illetően írásbeli kérdésekkel fordultak az illetékes miniszterhez. Ha ezekre nem kapnak 15 napon belül megnyugtató választ, akkor a párt azt javasolja, hogy halasszák el bevezetését – tette hozzá.
Az MSZP választ vár a világnézeti, lelkiismereti és vallásszabadság érdekében, a párt szerint ugyanis az egyházi törvény az elmúlt egy évben azt bizonyította, hogy egyik sem érvényesül megfelelően.
Ezért az MSZP azt javasolja, hogy sürgősen módosítsák az egyházi törvényt. Lendvai Ildikó kijelentette: a vasárnap egyéves “születésnapját ünneplő” egyházi törvény olyan helyzetet teremtett, amely rosszul szabályozza az egyház és az állam viszonyát, “egymás fogságába került” az egyház és az állam.
Az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság tagjaként kifejtette: nem megfelelő, hogy a parlamentnek, a politikusoknak kell dönteniük arról, hogy egy vallási közösség egyház-e vagy sem. Ráadásul az eljárás szabályozása sem megfelelő. Példaként említette, hogy bár a Magyar Tudományos Akadémia elnökének ki lehet kérni az előzetes véleményét, az elnök több levélben is leszögezte, nem kíván élni ezzel a lehetőséggel. Vagy hiába állítottak fel különböző technikai feltételeket, mint például az ezer aláírás megszerzése, decemberben ennek, valamint több más feltételnek a teljesítése ellenére sem kapta meg egyházi bejegyzését például a Rózsa Keresztes Egyház – sorolta a szocialista politikus.
Márpedig az egyházi státusnak az anyagi előnyökön túl is nagy jelentősége van. Például az iskolai hitoktatásban is csak a Magyarországon bejegyzett egyházak vehetnek részt – emelte ki a képviselő.