Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja meg az alaptörvény egyes átmeneti rendelkezéseinek alkotmányosságát. Az ombudsman indítványában kifejtette, hogy a támadott rendelkezések túllépnek az alaptörvényben az Országgyűlés számára adott jogalkotási felhatalmazás keretein, ezért megsemmisítésüket kérte – áll az Alkotmánybíróság közleményében.
Megvizsgálták
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alaptörvény záró rendelkezéseinek 3. pontja arra hatalmazta fel az Országgyűlést, hogy az alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket alkotmányozóként fogadja el. Az átmeneti rendelkezések több mint kétharmada azonban nem a korábban hatályos alkotmány és az alaptörvény közötti átmenetet rendező előírás, hanem hosszabb távra szóló, általános rendelkezés – állapította meg az AB.
Mint kifejtették: az alaptörvényben megállapított, a jogalkotásra vonatkozó formalizált eljárási szabályok betartása alapvető alkotmányos követelmény, ezért az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint e szabályok betartását akkor is vizsgálja, amikor az Országgyűlés alkotmányozóként nyilvánul meg. Az Alkotmánybíróság a megsemmisített rendelkezések tartalmának alkotmányosságát nem vizsgálta, a részleges közjogi érvénytelenség kimondására formai szempontú vizsgálat alapján került sor – hangsúlyozták.
Megsemmisítették
Az Alkotmánybíróság megjegyezte: ennek megfelelően tartalmilag nem vizsgálták az előzetes választási regisztrációra vonatkozó rendelkezéseket, ezeket is formai, eljárási okokból semmisítették meg. A regisztrációval kapcsolatban a választási eljárási törvénybe foglalt rendelkezések érdemi vizsgálata a köztársasági elnök előzetes normakontroll iránti indítványa alapján folyamatban van, a döntés az ügyben január elején várható – írták.
Mint kifejtették: az Alkotmánybíróság nem semmisítette meg az alaptörvényhez kapcsolódó azon átmeneti rendelkezéseket, amelyek megfeleltek az alaptörvényben foglalt felhatalmazásnak.
Rogán és Szájer reagál
Kerestük telefonon Gulyás Gergely alkotmányjogászt, az alkotmány-előkészítő parlamenti bizottság volt alelnökét, de egyelőre nem kívánt reagálni az AB döntésére. A Fidesz-frakció álláspontját Rogán Antal frakcióvezető és Szájer József európai parlamenti képviselő ismerteti péntek délután, sajtótájékoztatón.
Leleplezett bunda
Kolláth György alkotmányjogász az Ab döntésére reagálva az atv.hu-nak azt mondta: fontos, bátor határozatot hozott a testület, amikor megállapította, hogy a kormánypártok nem a törvényalkotás rendje szerint jártak el. Kolláth szerint az volt a probléma, hogy „megbundázták” az alaptörvényt: több fordulóban is különböző rendelkezéseket csapott hozzá az Országgyűlés és nem tartották tiszteletben az egyébként nagyon szellős közjogi szabályokat.
Hozzátette: a kormánypárti kétharmad most két opció közül választhat, vagy „lenyelik a békát” és elfogadják a döntést, vagy ismét „nekimennek”.
Együtt 2014: a kétharmados rezsim ne trükközzön!
Az Együtt 2014 Választói Mozgalom pénteki közleményében arra szólította fel a kormányt, hogy “próbálja meg a demokrata utat”, és semmisítse meg az alaptörvény-ellenes jogszabályokat. Egyúttal azt várják el az Országgyűlés többségétől, hogy mondjon le azokról a politikai hátsó szándékairól is, amelyek az átmeneti rendelkezések mögött meghúzódnak – különös tekintettel az előzetes regisztráció intézményére.
MSZP: a Fidesz nem él, hanem visszaél
A Magyar Szocialista Párt is üdvözli az Alkotmánybíróság döntését. „Ma ismét bebizonyosodott, hogy a Fidesz-KDNP pártszövetség túllépte a hatáskörét, visszaélt a hatalmával, visszaélt a választók bizalmával” – írta közleményében Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezető.
Jakab András: az elmúlt két és fél év legfontosabb határozata
Az alkotmányjogász elmondta: az Ab azt állapította meg, hogy az átmeneti rendelkezések nem felelnek meg azoknak az eljárási követelményeknek, amelyeket az alaptörvény előír. Ugyanakkor “nyitva hagyta” azt a kérdést, elfogadhatók lennének-e a most megsemmisített rendelkezések, ha azokat “egyenként átemelnék” az alaptörvénybe.
Értékelése szerint az Ab nagyon fontos és “üdvözlendő” határozatot hozott, mert ezzel az alkotmányosság alapeszméjét erősítette meg. “Ha úgy tetszik, az Ab az alaptörvényt a mostani és a mindenkori alkotmányozóval szemben védte meg” – fogalmazott.
