A humánminiszter tegnap mondta el, hogy egy vonzóbb diákhitelről tárgyal ma a kormány.
A kabinet ülése után azonban a szóvivő nem is igen akart erről beszélni. A déli sajtótájékoztatón hiába tudakolta a Népszabadság, lesz-e ma még döntés az egyetemista kölcsönökről, Giró-Szász András annyit válaszolt: a kormányülés napirendjén 49 pont szerepel. Arra, hogy van-e olyan kormányelképzelés, miszerint a diákhitel jelenlegi 2 százalékos kamatát 0 vagy 1 százalékosra csökkentenék, úgy reagált: „a kormányszóvivő a kormánydöntésekről számol be”. Ehhez mosolyogva azt is hozzátette: „én is érdeklődhetnék a Népszabadság tulajdonosi szerkezetéről, de úgy gondolom, ön sem tudja megmondani előre, ki fogja megvenni” a lapot.
Egy kormányközeli forrás a Népszabadságnak megerősítette: olyan diákhitel-konstrukciós előterjesztés született, hogy legalább 1 százalékra leviszik a mostani 2 százalékos kamatot, akkor is, ha ezzel növelik az államadósságot. A közszolgálatot választók diákhitelét utólag az állam megfizetné, a versenyszférában pedig adómérsékléssel járna, ha az érintett cég átvállalná a hitel egy részét. „Ez szimbolikus döntés lenne” – tette hozzá a meg nem nevezett forrás, megjegyezve, a miniszterelnök „elvi téren” várhatóan nem hátrál meg, azaz az állami ösztöndíjas 10.480 fős keretszám aligha változik (holott Hoffmann Rózsa KDNP-s oktatási államtitkár hétfőn „elvileg” ezt sem zárta ki). A Hír TV értesülése szerint a diákhitel törlesztését a diploma megszerzése után három évvel kellene megkezdeni, függetlenül attól, hogy az „adósnak” van-e állása, vagy munkanélküli. Ezt a lapnak nem erősítették meg, a kiszivárgott hírek szerint Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztérium vezetője amellett szállt síkra, hogy akkor legyen kötelező elkezdeni a hiteltörlesztést, amikor az érintett már elhelyezkedett.
