15 perc – egyeseknek a hírnevet jelenti, a Gripen vadászrepülőgépeinknek pedig a reakcióidőt. Akárcsak június 30-án, amikor is két német lajstromú repülőgép berepült a magyar légtérbe, majd a levegőbe emelkedett egyik Gripenünk, úgy kedden, 11.45-kor is felszállt vadászgépeink közül kettő, hogy „elfogják” a légtérsértő gépet. Gyanús, repülési terv és rádiókapcsolat nélküli repülő ezúttal azonban nem volt az égen, Gripenjeink csupán egy gyakorló elfogást mutattak be, amelyet az FN24 Kecskemétről, az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázisről követhetett.
A képre kattintva galéria nyílik! – Fotók: Ancsin Gábor
Vadászik, támad, felderít
„A légtérben bármi bármikor megtörténhet” – hangsúlyozta Szűcs József mérnök ezredes, az MH Légi Vezetési és Irányítási Központ parancsnoka. Elmondása szerint évente mintegy 450 ezer légi jármű halad át Magyarország felett, s ezek közül idén 32 gép repült úgy be hazánk légterébe, hogy nem létesített kétoldalú kapcsolatot a polgári légiforgalmi irányítással. Ezekből az esetekből csupán hat végződött úgy, hogy elrendelték a kecskeméti Gripenek riasztását. „Ilyen számok mellett nem is tűnik olyan soknak ez a hat eset” – összegezte az adatokat Szűcs ezredes.
Mióta 2009–2010-ben a MiG 29-esek nyugdíjba vonultak, a 14 vadászgépből álló Gripen-flotta felel Magyarország légterének védelméért. A 2007 végén teljessé vált vadászgépcsapatot 12 darab együléses és 2 darab kétüléses repülő alkotja. A JAS 39 típusjelű gépek, amelyek vadász, támadó és felderítő feladatokra egyaránt alkalmasak (a svéd JAS rövidítés a Jakt – vadász, Attack – támadó, Spaning – felderítő szavakra utal) legutóbb idén márciusban vettek részt éleslövészeten Svédországban.
„Visszavonulóban” a svédek
A Gripenjeink jóval túlszárnyalják elődjeiket, hiszen a rendszerbe állításuk óta javult a felderítő és légtérfigyelő képesség, a kommunikáció, rövidült a reagálási idő, korlátlanná vált a hatótávolság (hiszen a gépek a levegőben is tankolhatnak) és pontosabbá vált a csapásmérés is. „Az ilyen jellegű adottságaink nem egy, hanem minimum két nagyságrenddel ugrottak a Gripenjeinkkel” – jegyezte meg Kilián Nándor dandártábornok, az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis parancsnoka.
A képre kattintva galéria nyílik!
A körülbelül 400 hektáros bázison egy svéd támogató csoport is „fészkel”. A svéd szakemberekből álló gárda a repülőgép rendszeresítésétől kezdve Kecskeméten van, ám egyre fogyó létszámmal. Míg az első gépek érkezésekor több mint tízen segítették a Gripenek zökkenőmentes üzemeltetését, addig mára már háromra csökkent a számuk. „Nem ők végzik a repülőgépek javítását, az első perctől kezdve a magyar műszakiak felelnek a javításért. A svéd szakemberekre elsősorban a gyárakkal való kapcsolattartás, és az ezzel együtt járó menedzselési műveletek végzése hárul” – hívta fel a figyelmet a bázis parancsnoka.
Legkevesebb 8-10 perc
Magyarország felett helyenként az átrepülési idő alig éri el a 8-10 percet, de természetesen vannak ennél hosszabb útvonalak is (az átrepülési idő akár az 50 percet is elérheti), így a légvédelmünknek ennyi ideje marad a reagálásra. A bázison ezért 24 órás szolgálatban folyamatosan két – fegyverzettel felszerelt – Gripen áll készenlétben, míg egy harmadik, tartalék gép úgyszintén percek alatt bevethető.
A vadászgépeink elsődleges feladata a fegyveres légvédelmi készenléti szolgálat, a légtérsértő repülőgéppel szembeni rendszabályok foganatosítása, a bajba jutott gépek számára való segítségnyújtás, valamint az ellenséges tevékenység megakadályozása. Amennyiben ez utóbbi esetben a légtérsértő gép leszállításával vagy a figyelmezető lövések leadásával nem konszolidálódna a helyzet, akkor akár a repülőgép megsemmisítése is megtörténhet, tűzparancsot viszont minden esetben csupán a Magyar Honvédség légierő ügyeletes tábornoka adhat.
