A Btk. jövő nyári hatályba lépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló javaslat számos technikai jellegű módosítás mellett tartalmazza azt a rendelkezést is, amely szerint a szexuális bűncselekmények áldozatait értesítsék a hatóságok arról, ha az ügy vádlottja vagy elítéltje szabadlábra került. A javaslat indoklása a nemzetközi elvárásokra hivatkozva megállapítja: „a veszélyérzet a sértett szubjektív érzete, és mivel az elkövetőtől való félelem a sértett életminőségét igen kedvezőtlenül befolyásolhatja, ennek felülbírálatára nem adható objektív szempontrendszer. A javaslat ezért nem köti semmilyen feltételhez a sértetti kérelem előterjesztését és teljesítését. Nyomós közérdek fűződik ahhoz, hogy a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények sértettjei ne éljenek félelemben, és hogy lelkiekben felkészülhessenek az elkövetővel való esetleges nem várt találkozásra, ez okból a jogintézmény bevezetése nem tekinthető az információs önrendelkezési jog szükségtelen és aránytalan korlátozásának”.
Jön a jóvátételi munka
A módosítás a büntető tárgyú törvények mellett kiterjed olyan jogszabályokra is, melyek ehhez a jogterülethez kapcsolódnak, például a munkavállalás, illetve valamely tevékenység engedélyhez kötöttsége miatt. Széles körben érintik a javasolt módosítások a büntetés-végrehajtási törvényt, ugyanis ki kell alakítani a végrehajtási szabályait az új Btk. által bevezetett olyan új büntetési és intézkedési nemeknek, mint például az elzárás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás, a jóvátételi munka és az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele. A javaslat számos esetben teszi lehetővé, hogy a büntetés-végrehajtási bíró tárgyalás nélkül hozza meg a döntését, illetve, hogy mindazon esetekben, amikor az elítélt meghallgatása a döntéshozatalhoz nem szükséges, a büntetés-végrehajtási bíró feladatait a bírósági titkár láthassa el.
