A nők elleni erőszak felszámolásának nemzetközi napját tartják vasárnap világszerte. Az ENSZ-közgyűlés 13 éve foglalta határozatba a nemzetközi napot annak emlékére, hogy 1961-ben a Dominikai Köztársaságban a diktatúra brutálisan meggyilkolt három nőaktivistát.
Az emléknapon Budapesten a Blaha Lujza térre vonulnak a Nők Elleni Erőszak Ellen elnevezésű rendezvénysorozat keretében. A felvonulás előtt szervezők értékelik az elmúlt év eseményeit, megemlékeznek az elmúlt 12 hónap alatt párkapcsolati erőszak miatt meghalt nőkről. Hegyi Barbara és Tornyi Ildikó felolvassa az idei áldozatok nevét, haláluk körülményeit.
Fotó: Northfoto
A világszervezet a nők elleni erőszak közé sorol minden olyan tettet, fenyegetést amely testi, lelki sérülést okozhat történjen az a közéletben, a magánszférában vagy a családban. Az ENSZ adatai szerint a világon minden 18. másodpercben bántalmaznak egy nőt. Az országonként változó szokások miatt gyakran a nők nem is tudják, hogy áldozatok, de a civilizált világban erőszaknak számít, a sértegetés, megalázás, fenyegetés, a nő bármilyen korlátozása, akár önbizalma módszeres rombolása.
A sokkoló statisztika szerint átlagban minden harmadik nő van kitéve a családon belüli erőszak valamilyen formájának, a folyamatos lelki terrorban élő nők száma ennél jóval magasabb. Az EU-ban a nők mintegy felét zaklatták már a munkahelyén.
A magyar híradókban hemzsegnek azok a hírek, amelyekben az apa terrorizálja családját, az agresszív férfi az élettársát. Magyarországon évente egy kisebb településnyi ember hal meg a családon belüli erőszak miatt, és minden ötödik nőt érint a családon belüli erőszak valamilyen formája. Hetente egy asszony, havonta egy gyermek hal meg.
Mint korábban megírtuk, tavaly több mint hétezer gyereket vertek otthon. Pontosabban a gyermekvédelmi szakemberek 7300 – vagyis naponta 20 – gyermek családon belüli bántalmazásáról szereztek tudomást. 13 ezer olyan ügy volt, amelyben a gyerekeket évente többször bántalmazták. A becslések szerint minden felismert gyermekbántalmazási esetre további 25 rejtett jut. A látencia különösen a szexuális és a lelki bántalmazásra jellemző, a verésekre gyakrabban fény derül.
Kiemelten kezelik a nők védelmét
“Az állam és az egész társadalom feladata, hogy megvédje a nőket, ha veszély fenyegeti őket és a családok megerősítésével biztonságot adjon számukra a következő generáció felneveléséhez. A nők elleni erőszak világnapján ezért fontos mindenkihez szólni a meglévő gondokról, veszélyekről és a segítés lehetőségéről, mert mindannyiunk kötelessége odafordulni és támogatni a bajbajutottakat” – tudatta a kormány.
A kabinet közleménye szerint Magyarország “az erőszak áldozatául esett nők védelmére egyedi, állami támogatással működő intézményrendszert hozott létre. Ennek keretében működik a krízisközpontok hálózata és az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat, amely a nap 24 órájában ingyenesen hívható az ország minden pontjáról. 2011-ben átalakították a rendszert, a kormányváltás óta a korábbi 10 mellett 4 új központ nyílt.
A nők és a család, valamint a házasság védelmét is szolgálja az új Alaptörvény, a családvédelmi sarkalatos törvény pedig tervezhetőséget és biztonságot akar nyújtani a családok számára. A nők védelmét, biztonságát szolgálja a hazánk vezetésével megújított Nők és Férfiak Közötti Egyenlőség Európai Paktuma (2011–2020) is, mely külön foglalkozik a nők elleni erőszakkal szembeni harccal. Ennek megújítása az uniós magyar elnökség egyik legfontosabb vállalása volt a nők és férfiak közötti egyenlőség témakörben.
Az áldozatok eljárás közbeni és utáni hatékony védelmére és megelőzésére, valamint a szemléletformálásra a jövőben is komoly hangsúlyt fektet a kormány. Meg kell tanítani a konfliktusok és az agresszió kezelésére a gyerekeket, fiatalokat. A szociális területen a jövőben fejleszteni kell az akut helyzetekben beavatkozni képes és a krízisellátást működtető rendszereket, ebből a szempontból fontosak az egyházak és a civil szervezetek nagy múltra tekintő családgondozói, mediációs és konfliktusmegoldó tapasztalatai.
A női foglalkoztatottság növelésére, sajátos akadályainak feltárására a nemzetgazdasági miniszter miniszteri biztost jelölt ki. Októberben elkezdte munkáját a kapcsolati erőszak kodifikációjával foglalkozó, civil szakértőkkel kibővített munkacsoport a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban. A normaszöveg széles társadalmi vitát követően kerül majd az Országgyűlés elé.
Az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi, Civil- és Vallásügyi Bizottsága az Alkotmányügyi, Igazságügyi és Ügyrendi Bizottságával együttműködve a civil szervezetek bevonásával a nők elleni erőszak témában parlamenti nyílt napot kezdeményezett november 29-ére, melyen nyitóelőadást tart Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
