Belföld

Így változnak jövőre az adók

Nagyobb teherviselésre bírja a nagyokat, kedvezményekkel segíti a kicsiket a kormány – ekképp összegzi a 2013-as változásokat a szakminisztérium.

A megújuló Magyarország adópolitikája címmel gyűjtötte össze a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), kinek mennyivel kell többet vagy kevesebbet fizetni az államkasszába.

A kormany.hu-n olvasható dokumentum szerint a munkahelyvédelmi akcióterv a leghátrányosabb foglalkoztatási csoportok munkába állását és munkahelyeinek megőrzését, valamint a kis- és középvállalkozások helyzetét hivatott segíteni. A teherviselésben ugyanakkor továbbra is részt kell vállalniuk a „piaci erőfölénnyel rendelkező” és magas profitot termelő iparágakban tevékenykedő vállalatoknak, amely terhelését a kilátások javulása után folyamatosan leépítik – írja az NGM.

A minisztérium listája a változásokról:

A szociális hozzájárulási adóból 2013-tól célzott munkáltatói adókedvezmények vehetők igénybe, amelyeket a pályakezdők, a kismamák, az idősebb munkavállalók, a tartós munkanélküliek és az alacsonyabb képzettséggel rendelkezők munkába állása és munkahelyeik védelme érdekében vezetnek be.

A mikrovállalkozások adminisztrációs és anyagi terheit csökkenti majd a kisadózók tételes adója. Ennek havi összege – egészen 6 millió forint bevételig – független a bevétel nagyságától, a bejelentett főállású kisadózó után mindössze 50 ezer forint, főállásúnak nem minősülő kisadózó után pedig havi 25 ezer forint.

A kisvállalkozói aktivitás megkönnyítését szolgálja a 16 százalékos kisvállalati adó, amelynek alanya mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása/megfizetése alól.

Jövőre kivezetik az egyes ágazatokat terhelő különadót – hangsúlyozza az NGM.

A fogyasztási-forgalmi típusú adók változása kapcsán a tárca kifejti: bevezetik a pénzforgalmi áfát, az áfa alanyi adómentesség összeghatára pedig 5 millióról 6 millió forintra nő.

A sertés- és takarmányszektorban tapasztalható feketegazdaság visszaszorítása érdekében 2013-ban a fordított áfa-fizetést az élősertés- és félsertés-kereskedelemre, és a takarmányként is szolgáló egyes termékek értékesítésére is kiterjesztik.

Bevezetik a pénzügyi tranzakciókat terhelő illetéket. Ez forgalmi típusú elvonás, mértéke 0,2 százalék lesz, 6 ezer forintos felső határral. A fizetési forgalom készpénzre való átterelődésének elkerülése, a szürkegazdaságot erősítő készpénzforgalom visszaszorítása érdekében a készpénzfelvételre magasabb, 0,3 százalékos kulcsot vezetnek be.

A januártól esedékes biztosítási adó a biztosítókra jelenleg kivetett két adónemet is kivált: a pénzügyi szervezetek különadóját és a tűzvédelmi hozzájárulást.

A béren kívüli juttatások és más meghatározott juttatások adózásának egymáshoz közelítése eredményeként a béren kívüli juttatásokra 14 százalékos EHO-t vezetnek be a jelenlegi 10 százalék helyett.

A helyi iparűzési adó alapjának szélesítése érdekében az eladott áruk beszerzési értékét, valamint a közvetített szolgáltatás levont értékét sávosan határozzák meg, az árbevétel nagyságának függvényében. Az áfacsalások visszaszorítása érdekében a pénztárgépeket az adóhatósághoz kötik be.

A helyi építményadó kiegészítéseként a villany-, gáz-, víz-, csatorna-, távközlési (telefon, kábeltévé, internet) vezetékek (nyomvonala) után ezek tulajdonosára méterenként 100 forint adó vethető ki.

Jövőre ezenkívül újabb három kisadó szűnik meg – írja az NGM.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik