Elkeseredettek és rettegnek a Fejér megyei gazdák, mégis bátrak – ezt nyilatkozta a Hír24-nek a vasárnapi földfoglalási akciót szervező Fejér Szövetség szóvivője. Boór Ferenc elmondta, a gazdák attól félnek, hogy a kormány földosztási gyakorlata ellehetetleníti őket, ezért is indítanak a vasárnapi kajászóihoz hasonló akciókat.
A szóvivő szerint a kormány már többször is szembement a saját maga alkotta törvényekkel. Például az, hogy egy kápolnásnyéki lakos a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet pályázatán 284 hektárt, 8194 aranykorona értékű területet kapott bérbe húsz évre, ütközik a földtörvény előírásaival. Abban ugyanis meghatározták, hogy egy magánszemély maximum 300 hektárt vagy 6000 aranykorona értékű termőföldet birtokolhat. Boór szerint elképesztő ez a gyakorlat. Így fogalmazott: „A kormány saját maga gyakorolja a polgári engedetlenséget.”
A Hír24 kérdésére, hogy folytatják-e akcióikat, a Fejér Szövetség szóvivője igennel válaszolt. Azt mondta, ha a kormány nem vonja vissza a törvénybe ütköző földbérleti pályázatokat, országos akciót indítanak.
Elfoglalták, felszántották, bevetették
Mint arról beszámoltunk, vasárnap helyi gazdák visszafoglalták egy korábban az állami földbérleti pályázat keretében elnyert terület egy részét a Fejér megyei Kajászón. A 280 hektáros földet ezután felszántották és bevetették búzával. Mindeközben az önrendelkezés európai alapelvére hivatkoztak, mely kimondja, hogy a falvakhoz, városokhoz tartozó köztulajdonú földekről az ott élő gazdálkodók dönthetnek. Mivel pedig a gazdák szerint ezt a földterületet törvénytelenül adta át a kormány egy kápolnásnyéki vállalkozónak, a földhaszonbérleti szerződést semmisnek veszik.
A Kormányszóvivői Iroda közleményben reagált az ügyre. Ebben „politikai indítékú, megtévesztő szándékú” akciónak minősítette a kajászói gazdák megmozdulását. A Fejér Szövetség szóvivője minderre kérdéssel válaszolt: „Mivel törődjenek a gazdák, ha nem a földdel? Főleg, ha azt látják, hogy az eddig birtokukban lévő terült hirtelen egy ismeretlen nagyvállalkozó kezébe kerül.”
Dél-Amerika lehet Magyarországból
A földmutyi-botrányt borító, egykori vidékfejlesztési minisztériumi államtitkára korábban azt mondta: félő, hogy a magyar mezőgazdaság a dél-amerikai utat járja be, ahol a nagytőkés társaságok az uralkodók, és ők jelentik a meghatározó gazdasági erőt.
Ángyán József október elején, egy mezőgazdasági fórumon kijelentette, hogy kialakulóban van Magyarországon egy új, a mezőgazdasághoz és az élelmiszeriparhoz köthető oligarcha, nagytőkés réteg, amelynek csak a piaci pozíciók fontosak. Példaként hozta, hogy van olyan cég, amely a hungarikumnak mondott áruját 51 százalékban Németországban beszerzett alapanyagból állítja elő, a cégcsoport működését pedig egy Szingapúrban bejegyzett offshore cég fogja össze.
A fideszes politikus szerint a magyar mezőgazdaság jövőjét a családi gazdaságok jelentik, kisebbek és nagyobbak egyaránt, ezek a gazdasági egységek viszont csak akkor lehetnek versenyképesek a piacon, ha szövetkeznek egymással.
Az MSZP és az LMP is reagált
A szocialista párt azt kezdeményezi, ne a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) ellenőrizze, hogy az állami földbérletek nyertesei teljesítik-e a pályázatukban vállaltakat – tudósít az MTI. Gőgös Zoltán MSZP-s országgyűlési képviselő hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta: sorozatosan kapnak olyan jelzéseket, hogy a földbérletpályázatok nyertesei nem teljesítik az állatállomány növelésére vonatkozó vállalásaikat. Tudomásuk van arról is, hogy a termőföldhöz jutók egyike azt kezdeményezte, hogy birka helyett inkább nyulakat vagy galambokat tarthasson, noha azoknak nincs szükségük legelőre.
Az LMP pedig támogatásáról biztosította a gazdálat. Mint mondják, nem fogják hagyni, hogy Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a “végtelenségig a családi gazdálkodók szemébe hazudjon” – írta az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében Szabó. Az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának tagja hangsúlyozza, hogy a gazdák egy korábbi akciójukkal egy időben levelet írtak Fazekas Sándornak. Hozzáteszi, hogy az abban megfogalmazott kérdéseket az LMP is feltette a parlamentben, de a vidékfejlesztési miniszter válasz helyett csak “vádaskodott”.
