A TTE nyílt állásfoglalásban tette közzé véleményét a kerettantervről. Néhány pontban helyeslik a változásokat – például, hogy a 8. és 12. évfolyam tananyaga 1945-től kezdődik, hogy fontosnak tekinti a gazdaság- és társadalomismeret beemelését –, ugyanakkor számos ponton erősen bírálja az anyagot.
Rendkívül aggályosnak tartják az anyag ideológiai, világnézeti egyoldalúságát például. Nem vagy alig jelenik meg szerintük benne az öntudatos állampolgárrá nevelés, a szociális érzékenység, a demokratikus értékek és intézmények tisztelete, annál inkább hangsúlyos a nemzethez (annak vezetőihez) kritikátlanul hű alattvaló képe, áldozatvállalásának szükségessége. „A magyar történelem egyoldalú, nagyon is kritikátlan és elfogult megszépítése több ponton tapasztalható, mintha a szerzők nem ismernék Szekfű, Bibó, Szűcs Jenő és mások ezzel kapcsolatos intelmeit” – olvasható az állásfoglalásban.
Ezzel a kézzel
A TTE károsnak tartja a nemzeti identitástudat kialakításának és megerősítésének nacionalista túlhajtását, s mint írják, a kerettantervben több erre utaló jel van. Ezek a törekvések esetenként anakronizmushoz vezetnek (pl. a török kor vagy a Rákóczi-szabadságharc esetében, vagyis a nemzetté válás előtt a nemzeti összefogás említése a társadalmi összefogás hangsúlyozása helyett).
Az 5–8. osztályosok számára készült anyagban általában is felülreprezentált az értékrendhez kötődő példákban a nemzeti és honvédő tematika. Ugyanakkor hiányoznak például a szabadságjogokra történő utalások. Hasonló a helyzet a középiskolai anyagokban. A dualizmus korának tárgyalásánál például nem szerepel a századfordulón anakronisztikus nyílt választás, illetve a magas vagyoni cenzus (6% választó) mint a kor egyik alapproblémája, ahogy a szociális feszültségek, a szociálpolitika, az uradalmi cseléd fogalma vagy a demokratikus követeléseket megfogalmazó ellenzék sem. Ugyanezek a hiányok mutatkoznak a Horthy-kor esetében is, melynek egyoldalúan pozitív beállítását sugallja a tanterv mindkét (9–12., 7–12.) gimnáziumi anyagban.
“Elfogadhatatlan”
A tananyagban sehol nem szerepel az általános választójog fogalma, a 7–12. évfolyamon igen bő tantervben csak egy helyen történik rá közvetett, homályos utalás, ott is negatív szövegkörnyezetben, meglepő módon egyenesen ebből eredeztetve a szélsőségeket: „A politikai jogok kiterjesztése több országban a szociális demagógia felerősödésével járt, így utat nyitott a szélsőséges elemek hatalomra kerülésének, amelyek diktatórikus rendszereket vezettek be.”
A rendszerváltás előzményeként pedig kizárólag a lakitelki találkozó jelenik meg, s nincs szó szamizdatról, monori találkozóról, Társadalmi szerződésről stb. A TTE szerint a hiányolt elemekkel szerintük nem egyszerűen bővítendők a közreadott anyagok, hanem a meglévő terjedelem belső arányait kell korrigálni.
Az állásfoglalás szerint ezen kívül avítt az anyag történelemszemlélete, és arra is rámutat, s ezt példákkal is bizonyítja, hogy a kerettanterv a szaktudomány által vitatható állításokat is tartalmaz.
A történelemtanárok 13 pontban foglalták össze kifogásaikat, az összegzésben pedig kifejtik: „A fentiek alapján sajnálattal kell megállapítanunk, hogy – néhány pozitív vonása ellenére – a tervezet inkonzisztens, szakmaisága egyes elemeiben kérdéses, ezért elfogadhatatlan. A Történelemtanárok Egylete a kerettanterv átdolgozása esetén kész az együttműködésre, s ennek részeként a fenti példákon túl további konkrét javaslatokat, észrevételeket tenni.”
