A nemzetgazdasági miniszter ezt arra reagálva mondta, hogy a kormány pótlólagos költségvetési kiigazítást jelentett be azt követően, hogy az Európai Unió jelezte, nem látja biztosítottnak a 3 százalék alatti GDP-arányos költségvetési hiánycél jövő évi teljesülését.
A miniszter kijelentette: az unió döntése mögött egy “erős politikai küzdelem van”, mivel “nagyon sokaknak nem tetszik a magyar gazdaságpolitika”. “Brüsszelben rosszul is számoltak,… de e mögött vannak politikai megfontolások is” – mondta.
Matolcsy György úgy fogalmazott: a miniszterelnök és a kormány is egészen világosan jelzi majd a következő időszakban, hogy “egy jottányit nem tágítunk azoktól a magyar politikai vonalaktól, hogy a nyugat hibásan kezeli a válságot”. Mint mondta, a kormány nem hajlandó “hibás receptekre és megszorító csomagokra” építeni politikáját, mivel az “sem az embereknek, sem a jövő szempontjából nem jó”.
A nemzetgazdasági miniszter egyben abbéli várakozásának adott hangot, hogy előbb utóbb más uniós államokban is polgárjogot nyerhet a magyar gazdaságpolitika. Példaként említette a bankadót, amelyet – mint mondta – először Magyarországon vezettek be, s most már több mint tíz uniós országban is alkalmaznak.
Matolcsy György a rádióinterjúban szólt a kormány gazdaságpolitikájának távlati célkitűzéseiről is. Elmondta: a kormány beépítette a Wekerle Sándor Tervet a 2014-2020. évi uniós költségvetéshez tartozó fejlesztési stratégiájába. Kiemelte: a Wekerle Sándor Terv civil kezdeményezésként jött létre, s a kormánynak “az a feladata, hogy álljon oda minden jó kezdeményezés mögé”.
