Belföld

Szűcs Andrea: Asztal, ágy, gyerek, vagyon

banyai-gyorgy
banyai-gyorgy

2012. 10. 21. 11:16

Az új Polgári törvénykönyv részeként ismét Országgyűlés előtt a családi jog, méghozzá olyan finomságokkal, mint az élettársi kapcsolat mibenléte. Vajon győz a KDNP Miocén-kompatibilis álláspontja? A családjog szakavatott ismerőjével, Szűcs Andrea ügyvéddel beszélgettünk.

A családjogi törvény hogyan szabályozza a család fogalmát?

Sehogy. Nincs benne ilyen definíció.

A családvédelmi törvényben szerepel egy meghatározás. Ám abban vagy a házasságot, vagy az egyenes ági rokoni kapcsolatot – emellett családbafogadó gyámságot – definiálják családként. Kérdéses még, hogy az új Ptk. is azt tekinti-e majd családalkotó tényezőnek.

Ismertem három együtt élő felnőtt testvért. A két lány soha nem ment férjhez, a fiú megözvegyült, összeköltöztek. Vérségi kapcsolat volt köztük, gondoskodtak egymásról. Miért ne lett volna az övék is család? Egyébként: voltaképpen az oldalág is egyenes ág. Ugyanis az öröklés leszármazó hiányában fölfelé, a szülő irányába indul el. Neki viszont egyenes ági leszármazója az elhunytnak a testvére. Ha a szülő kiesik az öröklésből, úgy a többi gyermeke örököl.  Ha nincsenek, akkor a nagyszülő. És ha nagyszülő sincs, az örökhagyó unokatestvére örököl.

Az élettárs?

A jelenlegi szabályozás szerint a törvény által nem örököl, csak végrendelet alapján, és nem illeti meg az elhunyt társ lakásának használati joga. Egyebekben hasonló a jogi helyzete a házastárséhoz. Például nyugdíjra is jogosult, ha az élettársi kapcsolatból gyermek születik.

Szűcs Andrea (Szűcs Adrea, ügyvéd, családi jog, családjog)
Szűcs Andrea

S amikor nem a halál választja el őket?

Ha van gyerek, az ő elhelyezéséről, a tartásdíjról, a kapcsolattartásról, továbbá vagyonmegosztásról ugyanúgy dönteni kell, mintha házastársak válnának.

Vagyonközösség hány esztendő elteltével keletkezik?

Tény, hogy tartós élettársi kapcsolatnak szükséges lennie, de az  tévhit, hogy öt vagy tíz év kell hozzá. A vagyonmegosztásról, amennyiben nem megy peren kívül, ez esetben is bíróság dönt. Az általam ismert ügyekben az összes felperes állítja, az összes alperes tagadja, hogy élettársak voltak. Nos, ilyenkor közbenső ítélettel állapítják meg, volt-e közös vagyont eredményező élettársi kapcsolat.  Ha két ember kinyilvánítja és vállalja összetartozását, s a környezetük együtt lakó párként ismeri őket, ha közös kitűzött cél érdekében tevékenykednek a felek, s úgy is gazdálkodnak, akkor élettársi a kapcsolat. Nem elég együtt lakniuk, gazdaságilag is közösségben kell élniük. Ha egyikük bankszámlájáról fizetik a rezsit, másikukéról a napi kiadásokat, még ha csak ráutaló magatartással valósul is meg, az már közös gazdálkodás. De például ezt jelezheti az is, ha alapítanak egy kft.-t, beleteszik a pénzüket.

A bejegyzett élettársi kapcsolatnál még egyértelműbb a dolog, papírjuk van róla.

Az inkább hasonlít a házassághoz.

Ezt mondják a kereszténydemokraták

A KDNP a minap közzétette álláspontját az új Ptk. tervezett családjogi passzusaival kapcsolatban. A családot akként definiálnák amiképp az annak védelmét hirdető törvényben szerepel. (A meghatározást illetően ombudsmani kifogás fekszik Alkotmánybíróság előtt.) Úgy magyarázták, azért szabták ilyen szűkre a fogalmat, mert a szülő és a gyermek már családnak számít, ha élettársi kapcsolatban vagy leányanyától született, akkor is. (Akkor viszont: milyen családot alkot a többiekkel a különélő elvált szülő?) Emellett amondók: az élettársi kapcsolat polgári jogi természetű, nem a Családjogi könyvben a helye. (Amúgy jelenleg sem a családjogi törvény, hanem a Ptk. tartalmazza, méghozzá „a közös háztartásban élők vagyoni viszonyaicím alatt).

Egyébiránt: a KDNP az élettársi kategóriákban nem engedné meg, hogy az elhunyt után annak párja törvényesen örököljön. (Bővebben: lásd 3. keretes írásunkat.)

Házasságban a vagyonközösség hogyan alakul?

A megkötése pillanatától a jövőbeli vagyon közös szerzemény, kivéve, ha házassági szerződésben nem állapodnak meg másképp. És ha nincs leszármazó, a túlélő házastárs örököl az elhunyt után.

Az élettárs pedig ugyebár csak végrendelet alapján.  A Kereszténydemokrata Néppártnak az az álláspontja, hogy maradjon is így.

Ez jogalkotói kérdés. El kell dönteni, az élettársi jogviszonynak milyen jogi következményei vannak. És ha az a szándékuk a törvényhozóknak, hogy az élettársak törvényesen ne örökölhessenek egymástól, akkor olyan szabályt alkotnak.

A kereszténydemokraták felfogása szerint az élettársi kapcsolat legfeljebb akkor tartható családnak, ha van gyerek is.

Hadd idézzem fel még az ötvenes években hittanórán tanultakat. Aszerint a család: közös asztal, közös ágy, közös gyerek, közös vagyon. Ezek mind megvannak egy élettársi kapcsolatban. Egyedül az együttélési szándékot kinyilvánító házasságkötés hiányzik.

A KDNP a kötelmi jog körébe telepítené az élettársi kapcsolatot, mondván, az puszta szerződéses viszony. Pont az érzelmi motívumokat üresíti ki.

Ez éppen a kötelmi jog körébe tartozó házassági szerződéssel kapcsolatban szokott felmerülni: hogy az nagyon szigorúan anyagiasságot tükröző aktus. Pedig abban is van ráció. A felek önként határozzák meg írásban a saját szabályaikat, amit be fognak tartani.

De nem a családjog része.

Nem. Viszont az élettársi kapcsolatoknak szerintem oda kell  tartozniuk. A családjogi könyvben kéne szabályozni. Vallásomat gyakorló katolikus vagyok. Belső meggyőződésem szerint: a házasság szentség, óvni kell. De nem mindenki gondolja így. És semmilyen adminisztrációs módszer nem volt s nem lesz alkalmas, hogy intim magánéleti elhatározásokba durván beleszóljon. Az élettársi viszony is létező együttélési forma. A gyermekek mintegy negyven százaléka házasságon kívül születik. Ezenkívül: rengeteg idős ember házasodik templomban, de polgári esküvőjük nincs. Mert akkor elveszítenék özvegyi haszonélvezeti jogukat. Érzelmileg azonban kötődnek egymáshoz. Igénylik ezt a ceremóniát, ezt a deklarációt.

Mégis mi az a család?

A családokra, köztük az államilag elismert együttélési formákra vonatkozó alapvető szabályokat főként a családjogi, valamint a családvédelmi törvény, továbbá a Ptk. tartalmazza. (A jelenlegi tervek szerint e kérdéskör önálló szabályozása megszűnik, bekerül az új Polgári Törvénykönyvbe, Családjogi könyv címmel.)

A jogilag releváns életközösség jelenleg lehet: házasság, élettársi kapcsolat, bejegyzett élettársi kapcsolat.

A házasságot egy férfi és egy nő szövetségeként ismeri el a magyar jog. Az élettársi kapcsolat azon különneműek között jöhet létre, akik nem élnek házasságban. Ehhez a státushoz, és annak jogi hatásaihoz nem szükséges külön nyilatkozat, bár nyilvántartásba vétethetik (leginkább esetleges későbbi viták elkerülése érdekében teszik). A bejegyzett élettársi közösség csak azonos neműek közt lehetséges. Ők hivatalosan is deklarálhatják ezt, anyakönyvvezető előtt, és hatósági bizonyítványt kapnak róla. Jogosultságaik néhány kivétellel – ilyen az örökbefogadás, a mesterséges megtermékenyítés engedélyezése, vagy a párjuk nevének fölvétele – megegyeznek a házasokéval, például törvényesen örökölhetnek elhunyt párjuk után. (Az öröklés háromféle módja: a törvényes – amit maga a jogszabály ír elő -, a végrendeleti – amelyben az örökhagyó jelöl meg örököst vagy örökösöket -, valamint a szerződéses: amikor annak révén válik örökössé, aki egyébként nem lenne az.)

A Polgári perrendtartásban a hozzátartozó (ami persze a rokonságra utal, s nem feltétlenül vág egybe a családtagi mivolttal) „az egyeneságbeli rokon és annak házastársa, az örökbe fogadó és a nevelőszülő, az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, a jegyes és az élettárs, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa”. A Büntető törvénykönyvben a bejegyzett élettárs is szerepel a felsorolásban, Ptk.-ban szintúgy, plusz a mostohaszülő és a mostohagyermek is.

Rétvári ideája

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára (egyúttal a KDNP parlamenti frakciójának tagja) csütörtökön a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége veszprémi szervezetének összejövetelének vendégeként egy kérdésre – idézzük az MTI-nek a politikus helyreigazítási kérelme alapján precizírozott tudósítását – ekként reagált: „A kereszténydemokraták azt mondják, hogy a különneműek esetén az élettársi kapcsolatban a jogok kiterjesztése keresztény szempontból nem elfogadható, mert csökkenti a házasság értékét…  A házasság legyen a családjogi részben, minden más együttélési forma pedig a kötelmek körében.”

Mondott mást is (szintén az MTI korrigált szövege szerint): „A polgári törvénykönyv tervezetének családjogi könyvében a házastársi és az azonos neműekre vonatkozó bejegyzett élettársi kapcsolat kifejezés párhuzamosan szerepel, a kereszténydemokraták ezen változtatnának, a szókapcsolatból elhagynák a bejegyzett élettárs kifejezést.”

Továbbmenve: „Remélik, hogy át is megy a parlamenten, mert ránézésre is rossz, hogy olyan, mintha ez a két együttélési forma egyenlő lenne.”

Utóbb a hvg.hu megkérdezte a politikust, aki azt mondta: „Értem a reakciókat, heves reakciókat, amik az MTI eredetileg téves, majd később korrigált közlésére érkeztek, de a javaslatunk éppen azt célozza, hogy maradjon minden úgy, ahogy eddig, és ahogy a most felháborodott liberális véleményformálók számára elfogadható volt.”

Rétvári Bence  “azt is cáfolta, hogy bármilyen értékelő kijelentést tett volna az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatáról, így azt sem mondta, hogy ’a bejegyzett élettársi kapcsolat keresztény szempontból nem elfogadható, mert csökkenti a házasság értékét”.

Hozzáfűzte: „Semmi ilyenről nem beszéltem, csak és kizárólag a bejegyzett élettársi kapcsolat és az Ptk. jogi aspektusairól, illetve arról, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a tavaly született 92 ezer gyerekből 34 ezer házasságon kívül született, az élettársi kapcsolatból született gyermekeket is ugyanúgy támogatni kell.”

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.