Újabb bűncselekmény megalapozott gyanúját közölte a Budapesti Nyomozó Ügyészség Biszku Bélával.
A Fővárosi Főügyészség tájékoztatása szerint belügyminiszterként nem indított eljárást azok ellen a pufajkások és rendőrök ellen, akik 1957 márciusában – a szabadságharc leverése után négy hónappal – súlyosan bántalmazták a Magyar Tudományos Akadémia Martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézetének három kutatóját, aki részt vett az októberi eseményekben. Egyikük súlyosan megsérült, hetekig lábadozott a történtek után.
Eltussolta a brutális verést
A gyanú szerint Biszku Bélának egy hivatalos jelentésből tudnia kellett a brutális megtorlásról, ám az akkor hatályos törvényi rendelkezéssel ellentétben nem kezdeményezett hivatalból büntetőeljárást az ügyben, hanem elrendelte a dokumentumok áthelyezését az irattárba.
Az MTA kutatóinak bántalmazása a Kádár János vezette, illegitim forradalmi munkás-paraszt kormány hatalmának megerősítését szolgálta, és az esetleges további forradalmi cselekmények megelőzésére, valamint a megfélemlítéssel a hatalom fenntartására irányult – olvasható a főügyészség közleményében.
A vádhatóság szerint az újabb gyanúsítást a “lex Biszku” tette lehetővé. A cselekmény jogi alapja és minősítése az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló, tavaly elfogadott törvényben meghatározott, a pártállam érdekében, szándékos súlyos testi sértéssel elkövetett kommunista bűncselekménnyel kapcsolatos bűnpártolás.
Akár életfogytiglant is kaphat a sortüzek miatt
Biszku Béla ellen jobbikos képviselők tettek feljelentést a tavaly elfogadott, emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló törvény alapján. Az ügyészség a feljelentés nyomán március elején indított nyomozást több emberen elkövetett, emberöléssel megvalósított, emberiesség elleni bűncselekmény gyanújával.
Biszku Bélát két 1956-os – a budapesti Nyugati téri és a salgótarjáni – sortűzzel kapcsolatban gyanúsították meg, több emberen elkövetett emberöléssel megvalósított háborús bűntett miatt indult eljárás ellene. Ha bűnösnek találják, akár életfogytiglant is kaphat a forradalom utáni megtorlás egyik kulcsfigurája.
A Fővárosi Törvényszék két héttel ezelőtt, megváltoztatva a Budai Központi Kerületi Bíróság lakhelyelhagyási tilalmat elrendelő határozatát, egy hónapra házi őrizetbe helyezte őt.
