A kárpátaljai szobrászművész csaknem tíz méter magas alkotása jelképezi szombattól a magyar nemzet összetartozását az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban. Az emlékművet a tervek szerint kormányfő avatja fel a park Szent Mihály-napi rendezvényén, amelyre számos politikust, művészt, egyházi és közéleti személyiséget várnak határon innen és túlról. A szoboravató előtt 98-an tesznek állampolgársági esküt.
A nemzeti összetartozás szobra egy kitárt szárnyú, 210 cm magas bronz turulmadár karddal a karmai között egy faragott mészkő oszlop tetején. A szobor körszobor, azaz minden irányból egyformán érvényesül, a világosszürke, csaknem 7 méter magas süttői mészkő talapzat pedig úgy emeli a környék fölé a madarat, hogy az emlékpark szinte minden pontjáról látható. Az oszlop pásztorbotra emlékeztet, oldalait indás mintázat fonja körül az összetartozást, a nemzet egységét jelképezve. A népi díszítőművészetből ismert növényminta bimbói a történelmi vármegyék bronzból öntött címerei.
Matl Péter azért választotta a turulmadarat az egység, az összetartozás szimbólumának, mert ahogyan a mondabeli madár is akadály nélkül tud nagy távolságokat repülni, ugyanúgy áthidalható a Verecke-Munkácsi várhegy és Ópusztaszer közötti távolság is lélekben. “A magyar nemzet történelmi tudatának fontos helyszínei közötti távolságot a turulmadár úgy köti össze, hogy közös eredetünkre, összetartozásunkra emlékeztet minket”- fogalmazott a művész.
Korábban komoly vitát kavart a XII. kerületi Turul-szobor ügye, amelyet csak csak hat év után, tavaly sikerült lezárni. Előzőleg többen sérelmezték, hogy a turulmadár éppen a világháború idején vált politikai jelképpé. Sokan azoknak a kirekesztő, emberellenes eszméknek lettek áldozatai, amelyeknek képviselői „ma is alkalmazzák a turulmadarat mint politikai szimbólumot”.
