Pörgeti a női témákat a magyar politika. Alig hagytuk magunk mögött Varga „Szüjjé’ Négyet” István virágesőbe torkolló szaporodáslélektani ámokfutását, itt a következő kromoszómaközi konfliktus.
Szeptember közepén került napvilágra, hogy Viviane Reding, az Európai Bizottság alapvető jogokért felelős biztosa hamarosan javaslatot nyújt be, mely előírná, hogy az unió területén működő nagyvállalatok (kétszázötven fő vagy évi ötvenmillió euró bevétel fölött) felügyelő bizottságainak és igazgatótanácsainak legalább negyven százalékban nőkből kell állnia.
Bünti
Szankcióval is járna a tervezett szabály be nem tartása: azon cégek, melyek nem tesznek eleget az előírásnak, állami támogatásoktól és szerződésektől eshetnének el, sőt akár pénzbüntetést is kaphatnának.
Az elsőre (meg másodikra is) kissé bürokratikusnak tetsző ötlet ellen kilenc ország illetékes minisztere tiltakozott levélben: Magyarország mellett Bulgária, Csehország, Észtország, az Egyesült Királyság, Lettország, Litvánia, Málta és Hollandia. Ezen országok közösen rendelkeznek annyi szavazattal az unió legfőbb döntéshozó szervében, az Európai Tanácsban, hogy megakadályozzák a jogszabály elfogadását.
A levél aláírói kijelentették: „Osztjuk a bizottság nézetét, miszerint a tagállamokban és szerte Európában támogatni kell, hogy a nők tisztességes esélyekkel és lehetőségekkel jussanak vezető pozícióba.” Felhívták a figyelmet, hogy több országban létezik már e téren pozitív diszkrimináció, hol önkéntes alapon, hol jogi eszközök révén. A tárcavezetők szerint időre van szükség, hogy kiderüljön, ezen intézkedések „előmozdítják-e a nők nagyobb részvételét a gazdasági döntéshozatalban”.
Magyar részről az emberi erőforrások minisztere, Balog Zoltán írta alá a papírt, s ezzel magára szabadította a szocialisták EP-amazonját, az MSZP nőtagozatának elnökét, Gurmai Zitát.
Gurmai akcióban
Gurmai péntek délelőtt sajtótájékoztatót tartott, melyen közölte: személyesen találkozót kért Balog Zoltántól, hogy meggyőzze őt igazáról. A szocialista politikus azt szeretné, ha a kormány csatlakozna Reding biztos kezdeményezéséhez.
Gurmai Zita azzal érvelt, hogy az átmeneti időre bevezetett női kvóta segít megszüntetni a diszkriminációt, ráadásul „tanulmányok támasztják alá, hogy azokban a vállalatokban, ahol több a nő, ott jelentősebb a profit”.
Gurmai Zita – Fotó: MTI / Kovács Attila
Az EP-képviselővel összhangban az MSZP parlamenti frakciója is akcióba lépett. Szintén péntek délelőtt Mesterházy Attila, Lendvai Ildikó, Tukacs István és Simon Gábor aláírásával országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be a képviselőcsoport. Ebben egyebek mellett az áll, hogy a T. Ház „felszólítja a kormányt, gondolja újra álláspontját az európai szintű szabályozás ügyében, tekintettel arra, hogy a célzott nemzeti intézkedések az elmúlt években elégtelennek bizonyultak, illetve a tagállamonként különböző szabályozások versenytorzító hatásúak tehetnek a közös piacon, ami nyilvánvalóan nem kívánatos”.
Határidőül 2013. január tizedikét szabja a javaslat, mely nyilvánvalóan el se jut a szavazásig.
Lapunk az erőforrás minisztérium sajtóosztályán keresztül kérdezte Balog Zoltánt, fogadja-e Gurmai Zitát. A miniszter sajtófőnöke előzetesen azt mondta, „ha a képviselő asszony hivatalosan is megkeres bennünket, nyilván kap időpontot”.
Késő délutánaz alábbi nyílt levelet tette közzé a miniszter.
“Tisztelt Képviselő Asszony!
Kár, hogy egyébként fontos ügyben írt levelét rögtön egy csúsztatással, hamisítással kezdi. Magyarország illetve a Kormány nevében nem a női kvótáról nyilatkoztam a Reding biztos asszonynak írt levélben, hanem arról a szintén igen fontos kérdésről, hogy mely ügyeket kell és lehet a brüsszeli Európai Bizottságnak szabályozni, s melyek a nemzeti hatáskörbe tartozó területek.
Szerintünk a férfiak és a nők esélyegyenlőségének a vállalati szférában történő szabályozása nem Brüsszel dolga. De a kérdés érdemi részében, abban, hogy mit tesz Magyarország a nők és férfiak esélyegyenlőségéért, a Kormány konkrét intézkedésekről tud beszámolni. Idén áprilisban a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztost nevezett ki a nemzetgazdasági miniszter. Feladata a nők foglalkoztatása előtt álló akadályok meghatározása, majd programok kidolgozása ezen akadályok megszüntetése érdekében. A miniszteri biztos célként tűzte ki, hogy megakadályozza a nők inaktív státuszba kerülését, valamint stratégiát alkot a gyermekfelügyelet, a munkaerő-piaci diszkrimináció és a felnőttképzés területén is.
Személyesen vezetem azt a munkacsoportot, mely a kapcsolati (családon belüli) erőszak büntetőjogi meghatározásával foglalkozik. Munkánk eredményeképp decemberre elkészül az áldozatok érdekét szolgáló törvényjavaslat.
Hitelesebb lenne bátor kiállása az egyenjogúságért, ha az MSZP-SZDSZ kormány idején is ilyen harcos lett volna. 8 évük volt ezekre az ügyekre, az érdemi előrelépéseket éppen az Ön pártjának ellenállása akadályozta meg.
Tisztelt Képviselő Asszony!
Bár ön a nyílt levél műfaját választotta kávémeghívásának, amely nem a leghétköznapibb módja ennek, szívesen állok rendelkezésére, amennyiben nem egy csúsztatáson alapuló témakör kapcsán, hanem érdemi kérdésekben kíván egyeztetni.”
