“Ha egy országban még a szélsőjobb ( értsd: Jobbik- a szerk.) is egyértelműbben elhatárolódik egy nőgyűlölő állattól, mint maga a kormány, ott nagy gáz van” – ez még a finomabb megjegyzések közé tartozik a Varga István parlamenti szónoklata után, a Facebookon sebtiben alakult Nők Lázadása csoport hozzászólásaiban.
Kivert biztosíték
Úgy tűnik, hogy annak a a népi kezdeményezésnek a parlamenti vitájában, mely szerint a családon belüli erőszak legyen a Büntetőtörvénykönyvben önálló büntetőjogi tényállás, a Fidesz orosházi képviselője nagyon “mellényúlt”, amikor felszólalásában azt mondta: “az anyáknak vissza kellene térni elsősorban a gyermeknevelés mellé, … és akkor lenne értelme annak, hogy jobban megbecsülnénk egymást, és fel sem merülhetne a családon belüli erőszak”. A szónoklat azonnal kiverte a biztosítékot a nők egy részénél, akik most az interneten és utcai megmozduláson is hevesen lázadnak azóta.
A lázadók tüntetve szakmáznak a felvételen Budapesten
Az ominózus szónoklat után a szintén fideszes emberi erőforrás miniszter, Balog Zoltán hiába próbálta menteni a menthetőt azonnal egyeztetést összetrombitálva, majd a Parlamentben azt kérve: “ne beszéljünk családon belüli erőszakról, a családot nem méltó összekeverni hozzá méltatlan dolgokkal”, inkább “a párkapcsolaton belüli erőszak” kifejezést használjuk, róla is röpködnek azóta a világhálón a gúnyrajzok és többen kételkednek, hogy pártja komolyan veszi a kérdést.
Hátraarc a női szavazatok megtartásáért?
Ennek hangot is adott a Parlamentben az LMP-s Ertsey Katalin képviselő a “Nők lázadása” című felszólalásában, melyben úgy vélte: a Fidesz most ismerte fel, hogy a választók “fele nő”, és azt jósolta a pártnak, hogy ebbe belebuknak. Az ügyben több szakember is kifejtette különböző nyilvános fórumon azt az álláspontját, hogy nem kizárólag “párkapcsolati konfliktusról” van szó, mert a család falai közt zajló erőszak áldozatai gyerekek, vagy idős családtagok is lehetnek.
Pandóra szelencéje
Egy uniós támogatással épp tavaly zajlott “Pandóra szelencéje” elnevezéssel egy nemzetközi program, melyben több hazai, a bántalmazásokkal foglalkozó szervezet vett részt, és amelynek a végén decemberben egy országjelentés is készült, egy kutatás alapján. A jelentés számos hazai szabályozási és ellátási gondra hívta fel a figyelmet.
Dr. Galajda Ágnes, a Bírőnők Országos Egyesületének elnöke például a Szeged24-nek arról számolt be: a tavalyi évet megelőző öt esztendőben átlagosan évente negyven embert ítéltek el erőszakos közösülésért, amely adat csak a jéghegy csúcsa, mert például a gyermekek ellen elkövetett szexuális erőszaknak nagy a rejtettsége és rendkívül nehéz a bizonyítása. A szabályozás ugyanis lehetővé teszi, hogy az érintett hozzátartozók ne tegyenek vallomást, miközben az ismertté vált erőszakos esetek csaknem hetven százaléka a családon belül történik – hívta fel a figyelmet a bírőnő.
Ne politikát, szakmát ide!
Más gyakorlati szakemberek szerint a családon belül erőszakot elszenvedett áldozatok ellátásán is erősíteni kellene, mert ez több ponton hiányos vagy akadozik. A kutatásban résztvevő, áldozatokkal foglakozó szakemberek szinte mindegyike elmondta, hogy a családban történt bántalmazási perek sok évig is hózódnak minden következmény nélkül, és közben nők, gyerekek, más családtagok folyamatos krízishelyzetben vannak.
Abban pedig gyakorlatilag minden szakember egy hullámhosszon volt, hogy az erőszaknak ez a formája nem poitikai, hanem szakmai kérdés, ezért jobb lenne, ha a törvényalkotók minél szélesebb körben bevonnák őket az ezzel kapcsolatos döntéshozási folyamatba.
