Belföld

Törvény lehet a nyugdíjkorhatár emeléséből

bíróság (bíróság, ítélet)
bíróság (bíróság, ítélet)

62-ről 65 évre növelnék a bírák és valamennyi, az igazságszolgáltatásban közhatalmat gyakorló személy nyugdíjkorhatárát

Hét előterjesztés általános vitájával folytatja munkáját az Országgyűlés kedden. A képviselők egyebek mellett tárgyalják a közigazgatási és igazságügyi miniszter előterjesztését, amely az Alkotmánybíróság által megsemmisített rendelkezést átírva 62-ről 65 évre emeli a bírák és az igazságszolgáltatásban közhatalmat gyakorlók nyugdíjkorhatárát.

A “Magyarország Alaptörvényének második módosítása” című javaslat szerint “a bíró szolgálati jogviszonyát a hatvanötödik életévének betöltésével kell felmentéssel megszüntetni”. A javaslat a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökére nem vonatkozik. Az Alaptörvény módosítását célzó javaslat külön kitér arra, hogy nem lehet bíró, vagy ügyész, aki nyugdíjat kap.

Az alaptörvény-módosítás, illetve az “egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról” című előterjesztés szerint a 62 éves általános nyugdíjkorhatártól eltérő 65 éves korhatár a bírókon túl kiterjedne az ügyészekre, közjegyzőkre, bírósági végrehajtókra és igazságügyi alkalmazottakra.

A korhatár-módosítással kapcsolatos változtatás tucatnyi törvénymódosítást von maga után a javaslatokban többek között a bírákkal, az ügyészsekkel, a nyugdíjakkal, illetve a társadalombiztosítással kapcsolatban. Schmitt Pál államfőként 194 bírói felmentő határozatot írt alá, Áder János pedig mintegy negyven hasonló dokumentumot látott el kézjegyével.

Az Ab július 16-án hirdette ki döntését, melyben visszamenőleges hatállyal semmisítette meg a vitatott rendelkezéseket. Indoklásában hivatkozott többek között a bírói függetlenség és elmozdíthatatlanság jogállami értékére, amely az évszázados európai és magyar alkotmányos hagyományokban rögzült.

A magyar bírák nyugdíjkorhatárának csökkentését vizsgálják nemzetközi fórumok is. Az Európai Bizottság a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságnál kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. Az ügyet október elsején tárgyalja az Európai Bíróság. A testület gyorsított eljárásban foglalkozik az üggyel. Október elsején ítélet még nem lesz, csak a felek fejtik majd ki álláspontjukat.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik