(Fotó: MTI / Kovács Tamás)
Összkormányzati döntés volt Ramil Safarov kiadása – ezt a magyar külügyminiszter mondta az Országgyűlés külügyi bizottsága előtt szerdán. A tárcavezető állította, hogy az azeri baltás gyilkos néven elhíresült katonatiszt ügyével Magyarország „akarva-akaratlanul” bekerült az azeri-örmény konfliktusba, amelyből az átadással ki akart lépni.
„Ez egy fájdalmas döntés volt” – minősítette Safarov kiadását a külügyminiszter. Martonyi szerint a magyar kormány jóhiszeműen járt el, amikor átadta Azerbajdzsánnak a nyolc éve Magyarországon bebörtönzött gyilkost.
A tárcavezető szerint most az a cél, hogy helyrehozzák a megromlott magyar-örmény kapcsolatokat. Martonyi hozzátette: a túlzások nem segítenek, az sem, ha azonos szintre helyezik a kiadás ellen tüntetők Magyarországot Azerbajdzsánnal. Mint mondta, a kiadás összkormányzati döntés volt.
Orbán mondta ki a végső szót
A miniszterelnök kedden a Liga Szakszervezetek vezetésével tárgyalt, ahol elismerte: ő mondta ki a végső szót az azeri kiadatási ügyben, a Fidesz elnöksége nem foglalt állást a kérdésben. A Külügyminisztérium pontosan jelezte előre, milyen következményei lesznek egyik vagy másik végkifejletnek. „Semmi nem történt a döntésünk után, amivel ne számoltunk volna előtte” – jegyezte meg a kormányfő.
Az Origo értesülése szerint éles vita alakult ki a Fidesz múlt heti elnökségi ülésén a baltás gyilkos kiadatása miatt. Úgy tudják, Orbán elismerte, hogy ő adta ki az utasítást Ramil Safarov kiadására, noha tisztában volt vele, hogy előbb-utóbb szabadon engedik.
A lépés kockázataira többször figyelmeztették Orbánt, aki viszont szeretett volna gesztust tenni az azerieknek, abban bízva, hogy segíteni fognak a gyengélkedő magyar költségvetésen.
Kovács szerint beleléptünk
Kovács László, a külügyi bizottság szocialista alelnöke a meghallgatáson – Martonyival ellenkezve – azt mondta, Safarov kiadásával az ország nem kilépett az azeri-örmény konfliktusból, hanem éppen hogy belelépett. Az egykori európai biztos szerint az, hogy Orbán Viktor korábban azt állította, hogy az átadás óta semmi olyan nem történt, amivel nem számolt volna a kormányzat előzetesen, azt jelenti, hogy az elnöki kegyelem lehetőségével is kellett számolni.
Kovács szerint külön garanciát kellett volna kérni az azeri kormánytól ennek kizárására. A szocialista politikus hangsúlyozta, az azeri igazságügyminiszter-helyettes által küldött levélben nincs garancia erre, hisz az csak egy tájékoztató. „Miért mondják azt magyar részről, hogy az azeriek megszegték ígéretüket, hisz ilyen ígéretet tudomásunk szerint nem tettek” – mondta és megkérdezte: „Mi volt az ok, mi volt az elérni kívánt cél, amely mindezt megérte?”.
Martonyi egyébiránt határozottan visszautasította azokat a feltételezéseket, hogy a döntés hátterében bármilyen megállapodás állt volna.
Vona félázsiája
A Jobbik elnöke szintén felszólalt a bizottsági ülésen. Azt mondta, fontos, hogy a megromlott magyar-örmény kapcsolatok helyreállításán gondolkodunk, de az is fontos lenne, ha a megromlott magyar-azeri kapcsolatok reorganizálása is szóba kerülne. Nemcsak azért, mert Azerbajdzsán nemzetközi szerepe nagyon fontos és társadalmilag, barátilag nyitott Magyarország irányában, hanem – fogalmazott Vona – mert van egy fajta vélt rokoni kapcsolat a magyarok és az azeriek között. Még a nagysikerű Kurultáj rendezvényre is érkeztek Azerbajdzsánból – tette hozzá.
