Ha minden az előzetes tervek szerint alakul, akkor az országgyűlési választásokon gyakorlatilag bárkiből lehet egyéni képviselőjelölt. A kétharmad ugyanis eltörölné a „kopogtatócédulás” rendszert, melyben az indulás feltétele mostanáig hétszázötven ajánlószelvény összegyűjtése volt. A 2014-es választásokra viszont elég lehet mindössze száz választókerületi ajánlás felmutatása.
Mindez már önmagában felveti annak lehetőségét, hogy egyes választókerületekben „poénból” vagy politikai számításból tucatszám lesznek jelöltek. A tömeges indulást motiválja továbbá az is, hogy a tervek szerint minden egyes jelölt két-hárommillió forintos támogatást kapna az államtól.
Minderről hétfő délelőtt, egy sajtóbeszélgetésen szólt Lázár János államtitkár, a választójogi törvény reformjának kormányzati felelőse.
Indul a fél falu?
Kérdeztük az államtitkárt, nem tart-e attól, hogy különösen a mélyszegénységben élő településeken az állami milliókért „a fél falu” jelölteti magát a választásokra. Lázár úgy véli, mivel a kampánypénzzel „fillérre el kell majd számolni”, a visszaélések szankcionálására pedig új passzus kerül a Btk.-ba, nem áll fönn annak veszélye, hogy a jelöltek „kenyérre költik” a választási milliókat.
Lázár szerint csak abban az esetben mosható fehérre a kampányfinanszírozás, ha azt kétharmad részben az állam finanszírozza; a maradék egyharmadot adományokból fedezhetnék a pártok. A törvény előnye volna továbbá – így az államtitkár –, hogy a pártok nem adósodnának el a kampányban (tesszük hozzá: sem legálisan, sem illegálisan), s a már most is rendelkezésükre álló párttámogatásból vígan finanszírozhatnák a kampányok közötti működésüket.
Áder gáncsolhatja
A föntieket tartalmazó választójogi törvényt még szeptemberben, ha minden igaz, tizenhetedikén elfogadja az Országgyűlés, de a tervek szerint csak január elsejétől, alkotmánybírósági kontrollt követően lép életbe.
Lázár Jánostól tudjuk, hogy a Fidesz-frakció egy „teljes délelőttöt” töltött a választójogi törvény vitájával, de szinte csak az előzetes regisztráció körül alakult ki vita (vagy legalábbis: adódtak kérdések). Ha valaki esetleg nem tudná, mit is takar az iménti fogalom: a választáson való részvételnek (országgyűlésin, helyhatóságin, kisebbségin, unióson egyaránt) már 2014-ben feltétele lesz, hogy a választást megelőző fél évben, de legkésőbb két héttel a választás napja előtt a polgár feliratkozzék a választási listára.
Elvileg több tényező is indokolja ezt a lépést.
Először is: a Fidesz hite szerint nő a választási részvétel. (Mondjuk erről odakint, a Kossuth téren éhségsátorozó Gyurcsány Ferenc mást gondol.) Lázár úgy kalkulál, hogy ekképpen érhető majd el, s bírható rá demokratikus alapjogának gyakorlására a félmillió határon túli új választó, továbbá a 250-300 ezer főre becsült, Nyugat-Európában munkát vállaló magyar. A Fidesz számítása szerint van további 50-250 ezer ember, aki külföldön él, tán ott is született, és bár „vér szerint” jogosult a magyar állampolgárságra, ennek folytán pedig a választójogra is, de mostanáig nem jelezte ebbéli igényét.
A föntieken túl – technikai könnyítésekkel – a fogyatékkal élő hatszázezer magyar állampolgár választójoghoz való hozzáférését is egyszerűsítené a kétharmad az előzetes regisztrációval.
Plusz egymillió
Mindezzel 1-1,25 millió „potenciálisan új szavazót” remél a Fidesz. És ez volna a fő ellenérv arra az ellenzéki állításra, miszerint az új választójogi törvény regisztrációstul-mindenestül csorbítja a szabad választáshoz való demokratikus alapjogot.
Lázár szerint arra is jó az előzetes regisztráció, hogy az állam „visszavonuljon információmonopóliumából”, hiszen az új rendszerben „az lesz nyilvántartva, aki bejelentkezik… te döntöd el, bekerülsz-e”.
A regisztráció módja egyelőre nem tisztázott. Ha jól értettük az államtitkár szavait, akkor ez történhet majd személyesen, levélben és e-mailben is. Az biztosnak tetszik, hogy 2013 augusztusában minden magyar állampolgár „kap egy felhívást”, melyben az állam tájékoztatja jogáról, és felkéri az előzetes regisztrációra. Szeptember elsejétől indul is a menet, „november-december körül” összesít az apparátus, visszajelez annak, aki már bejelentkezett, s aktivitásra buzdítja a resteket.
Lázár beszélt arról is, hogy a választásokat helyben továbbra is az önkormányzatok bonyolítják jegyzői felügyelettel, a majdan felálló Nemzeti Választási Iroda koordinációja mellett.
