Ezt a alap hozta nyilvánosságra hétfőn egy közleményben. A rövid, mindössze 4 soros dokumentum szerint “a magyar államkötvények vásárlására vonatkozó hírekre reagálva az Azerbajdzsáni Köztársaság Állami Olajalapja hivatalosan bejelenti, hogy a SOFAZ nem fontolgat semmilyen beruházást államkötvényekbe, vagy más pénzügyi eszközökbe Magyarországon.” Az olajalap a közleményben az ilyen hamis információk tisztázását sürgeti a SOFAZ-nál, még mielőtt azokat bárki publikálná.
Az esetleges azeri kötvényvásárlásról szóló híresztelések augusztus elején bukkantak fel: ekkor jelentette a Reuters hírügynökség, hogy Magyarország török és azeri pénzintézetekkel tárgyalt helyi valutában denominált magyar államkötvény-kibocsátásról. A hírrel kapcsolatban az Államadósság Kezelő Központ Zrt. az MTI-vel közölte: “a magyar állam az IMF/EU tárgyalások sikeres lezárása előtt nem tervezi külföldi devizában denominált állampapírok nyilvános kibocsátását”. Ugyanakkor az ÁKK azt is közölte: a kormány által meghirdetett keleti nyitás jegyében az ÁKK a forrásbevonási lehetőségeket vizsgál több olyan állampapírpiac esetében is, ahol eddig még nem szerepelt kibocsátóként.
Augusztus 23-án a Figyelő írt arról, hogy Azerbajdzsán 2-3 milliárd euró értékű magyar államkötvényt vásárolna, török közvetítéssel.
Borbély László András, az ÁKK vezérigazgató-helyettese ezt követően cáfolta, hogy a kormány azeri kötvényekkel próbálna 3 milliárd eurót bevonni, ezzel akarván mérsékelni az ország IMF-függőségét. Amikor azonban a múlt pénteken Magyarország kiadta a jelentős olaj- és földgázkészletekkel rendelkező Azerbajdzsánnak a “baltás gyilkost”, Ramil Safarovot, akit otthon azonnal kegyelemben részesítettek, s hősként ünnepeltek, ismét csak elhangzottak olyan találgatások, hogy Azerbajdzsán mindezt 2-3 milliárd euró értékben magyar államkötvények vásárlásával hálálhatja majd meg.
