„Mi az a Hír24, nem ismerem. / Egy online hírportál./ Jó, köszönöm, nem kívánok nyilatkozni.” Dörner Györgyöt, az Új Színház igazgatóját arról szerettük volna megkérdezni, mit szól a csütörtöki főpolgármesteri nyilatkozathoz, amelyben Tarlós István „enyhén szólva is neccesnek” nevezte a színház idei évadának legfontosabb bemutatójaként beharangozott Csurka István-darab, A hatodik koporsó szellemiségét. Információt tehát nem kaptunk az igazgatótól, hogy továbbra is tervezi-e műsorra venni a darabot az informális fenntartói figyelmeztetés után.
Tarlós az ATV Egyenes beszéd című műsorában tartózkodott attól, hogy alkotói szempontból minősítse a darabot, de megjegyezte, a végével baj van, az egy „igazságtalan, bizonyíthatatlan, elvakult állásfoglalást” tartalmaz. A főpolgármester közölte: a törvény szerint fenntartóként sem avatkozhat a műsorpolitikába – még akkor sem, ha őt teszik felelőssé, ha bemutatják a darabot -, de el fogja mondani a véleményét és bízik abban, hogy az ér valamit, joga van a figyelmeztetéshez.
Az Új Színház szerint a február végén bemutatandó kétrészes színmű témája az első világháborút lezáró, Párizs környéki békekötéseket előkészítő konferencia, ahol az éppen kialakítandó magyar határról döntő bizottság 1919 februári tárgyalásai jelenítődnek meg. A szövegben elhangzó részek nem egyszer azoknak a korabeli diplomáciai iratoknak a szinte szó szerinti másolatai. Csurka István korábban úgy vélte: az akkori jegyzőkönyveket csak egy drámaíró szemével kellett elolvasni, hogy a téma megírható legyen. A színmű címe a Nagy Imre újratemetésekor használt, az 1956-os forradalom leverése során meggyilkolt magyar fiatalokat jelképező koporsóra utal.
A dokumentum drámát a szerző kérésére Dörner György és Pozsgai Zsolt közösen rendezi.
Az utóbbi, az Új Színház főrendezője korábban azt mondta: nem kell félnie senkinek, nem lesz kirekesztő darab náluk. „Ez egy könyvdráma, hogy mivé válik a színpadon, az a rendezőn múlik, aki egy kiváló szakember, de személye azért titkos még, mert volt olyan, akit retorziók értek miután kiderült, hogy velünk kötött szerződést” – mondta Pozsgai, s hozzátette: aki megnézi a darabjaikat, láthatja, hogy nincs bennük olyan ideológia, amilyennel vádolják őket. „Régen volt ilyen hisztéria, a legszebb időket idézi, kicsit irigylem is ezért Csurkát” – tette hozzá a főrendező.
A tavalyi évadzárón Pozsgai utalt rá, hogy „A hatodik koporsó mérföldkő lesz a színház életében. Az is ki fog derülni, hogy elviseli-e a közönség, a szakmai kritika, az irodalomkritika, a történelemkritika és a magyar politika azt a szembenézést és a tények egymásmellettiségét, amelyet Csurka István ebben a dokumentumjátékban megtett”.
A bemutató előtt már fél évvel aláírásgyűjtésbe kezdett a darab bemutatása ellen Fischer Ádám, aki szerint A hatodik koporsó egy titkos nemzetközi zsidó összeesküvésről szól, amelyik az elmúlt száz év összes tragédiáját, beleértve a holokausztot is, megtervezi, kiprovokálja és a háttérből irányítja. Vagyis Csurka arról ír, hogy a vészkorszak a zsidók műve, ők tehetnek mindenről.
Az új évadban a színház neve, ugyan nem az eredetileg tervezett Hátországra, de megváltozik, ezentúl egybeírva, Újszínháznak hívják az új logót is kapó teátrumot. Már próbálják Nyirő József a Jézusfaragó ember, valamint egy másik Csurka-darab, a Deficit című műveit. A színháznak állandó tagja lett Koncz Gábor, Koncz Andrea, Helyey László és Gregor Bernadett. Továbbra is a színház tagja marad a „régi csapatból” Bánsági Ildikó és Tordai Teri.
Tarlós István 2012. február 1-jétől nevezte ki Dörner Györgyöt az Új Színház élére, annak ellenére, hogy a szakmai bizottság többsége az addigi igazgató, Márta István újbóli kinevezését javasolta. Dörner – színvonalában sokak által kritizált – pályázatában intendánsának az azóta elhunyt Csurka Istvánt nevezte meg. Dörner kinevezése ellen számos tiltakozó akciót, aláírásgyűjtést szerveztek.
