Feltehetően vitákat kiváltó bemutató lesz, az évad egyik meghatározó előadása – olvasható az Új Színház honlapján A hatodik koporsó című, 2011-ben írt Csurka István-darabról. A jóslat beigazolódott: a 2013 februárjára tervezett bemutató körül már most erőteljes indulatok dúlnak.
Fischer Ádám világhírű karmester szeptemberben nemzetközi aláírásgyűjtésbe kezd az aznemlehet.net oldalon. Szerinte elfogadhatatlan, hogy egy közpénzből működtetett színházban antiszemita darabot mutassanak be. A lapnak Fischer Ádám azt mondta: szeptember elején külföldön élő magyar művészek (például Schiff András) kezdeményezésére indul majd A hatodik koporsó bemutatója elleni tiltakozás. A karmester az év elején olvasta a darabot, s már akkor szót emelt ellene.
Az Új Színház főrendezője, Pozsgai Zsolt a lapnak azt mondta: nem kell félnie senkinek, nem lesz kirekesztő darab náluk. „Ez egy könyvdráma, hogy mivé válik a színpadon, az a rendezőn múlik, aki egy kiváló szakember, de személye azért titkos még, mert volt olyan, akit retorziók értek miután kiderült, hogy velünk kötött szerződést” – mondta Pozsgai, s hozzátette: aki megnézi a darabjaikat, láthatja, hogy nincs bennük olyan ideológia, amilyennel vádolják őket. „Régen volt ilyen hisztéria, a legszebb időket idézi, kicsit irigylem is ezért Csurkát” – tette hozzá a főrendező.
Csizmadia Tibor, a Magyar Színházi Társaság elnöke közölte: hogy jövő héten összeülnek és az egyik napirendi pont ez az ügy lesz, valószínűleg megfogalmaznak egy tiltakozást is a darab bemutatása ellen. Ha ez a mű valóban olyan lesz, mint amiket olvasott róla, akkor lehetetlen, hogy bemutassák. Ha mégis megteszik, „erős tiltakozási hullám várható” – tette hozzá. Szerinte nem lenne jó, ha Csurkából mártír válna, a gondolkodásmóddal van probléma, nem a szerzővel.
Fischer Ádám szerint A hatodik koporsó egy titkos nemzetközi zsidó összeesküvésről szól, amelyik az elmúlt száz év összes tragédiáját, beleértve a holokausztot is, megtervezi, kiprovokálja, és a háttérből irányítja. Vagyis a vészkorszak a zsidók műve, ők tehetnek mindenről.
Az Új Színház szerint a kétrészes színmű témája az első világháborút lezáró, Párizs környéki békekötéseket előkészítő konferencia, ahol az éppen kialakítandó magyar határról döntő bizottság 1919. februári tárgyalásai jelenítődnek meg. A szövegében elhangzó részek nem egy esetben azoknak a korabeli diplomáciai iratoknak a szinte szó szerinti másolata.
Csurka István korábban úgy vélte: az akkori jegyzőkönyveket csak egy drámaíró szemével kellett elolvasni, hogy a téma megírható legyen. A színmű címe a Nagy Imre újratemetésekor használt, az 1956-os forradalom leverése során meggyilkolt magyar fiatalokat jelképező koporsóra utal.
Az utolsó levél
Csurka István halálakor az Új Színház közzétette utolsó levelét. A „Kedves magyar testvéreim! ” megszólítással kezdődő üzenetében úgy fogalmazott: az utcai harcok el fognak múlni, bent a színházban is. „A kérdés csak az marad, milyen színházat teremtünk. Lesz-e erős társulat, összetartás, jószándék és barátság”. Csurka „szellemileg egy irányba húzó, küldetésével tisztában lévő” társulatra vágyott, mert az Új Színházé küldetés, amíg egyedül vannak. „Majd, ha lesz másik hasonló társulat, a küldetést felosztjuk, mint a földet” – fogalmazott.
