„Lehet, hogy a gyerekek kicsit büdösebbek lesznek, mint kellene, de jól fogják magukat érezni” – érvelt a program egyik fő lobbistája, a fideszes Szalay Ferenc arra a felvetésre, hogy a kötelező mindennapos testneveléshez nincs elég tornaterem és tisztálkodási lehetőség az iskolákban. A sportbizottság tagja úgy véli, az elképzelés ellenzői mögött olyan szaktanári lobbik vannak, akik félnek, hogy a saját tantárgyaik rovására vezetik be a mindennapos tornaórát.
Hogy büdösen miért fogják jól érezni magukat a gyerekek, arra a képviselő nem tért ki, de abban biztosan téved, hogy azért fúrják egyesek az elképzelést, mert kevesebb lesz a biológiaóra. A köznevelési törvény erre külön órakeretet biztosít, azaz ennyivel megemeli a gyerekek heti óraszámát. Sem a matematika-, sem a magyar-, sem a biológiaórából nem lesz kevesebb a több testnevelés miatt. A gyerekek lesznek tovább iskolában.
A mindennapos testnevelés a jogszabály szerint azt jelenti, heti öt testnevelésórája lesz minden diáknak, pontosabban az idei tanévben az elsősöknek, ötödikeseknek, kilencedikeseknek, majd felmenő rendszerben a többieknek is. Négy év múlva minden a közoktatásban tanuló gyerek heti öt testnevelésórán vesz majd részt. Az intézkedés a magyar fiatalok egészségi állapotának javítására szolgál – s e szándékkal kevesen vitatkoznak.
Ötből egy iskolában nincs tornaterem
A baj csak az, hogy a feltételek hiányoznak mindehhez. Tavaly decemberben Szabó Máté ombudsmani jelentésében tárta fel, hogy a magyar iskolák 20 százalékában nincs tornaterem és az iskoláknak csak mintegy 40 százalékában van lehetőség sportudvar kialakítására. Szóba jöhet persze az, hogy átvigyék a gyereket egy másik iskola vagy sportegyesület tornatermébe (igaz, ennek a túlzsúfoltság erősen gátat szab: nem lesz hely a másik tornateremben sem, hiszen ki kell szolgálni ott is a megnövekedett igényeket), és az iskolaudvar vagy a közeli játszótér is alkalmas lehet a testnevelés megtartására, ha épp nem esik az eső. Ha esik, marad a – sokak szerint erősen balesetveszélyes – folyosó, a lépcső, vagy ha van, az aula.
Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd
Talán még nagyobb gond a testnevelésóra utáni tisztálkodás feltételeinek (vizesblokk, idő) hiánya. Az ombudsmani jelentés szerint az oktatási intézmények 48 százalékában van vizesblokk és a gyermekek számára biztosított a tisztálkodáshoz szükséges idő is, míg az iskolák 23 százaléka vizesblokkal ugyan rendelkezik, a gyermekek azonban időhiány miatt nem tudnak tisztálkodni testnevelésóra után. Az intézmények 29 százalékában azonban egyáltalán nem építettek ki a vizesblokkokat. Mindezek értelmében a tanulók 52 százalékának nincs lehetősége tisztálkodni a testnevelési és sportfoglalkozások után. Erre a helyzetre reagált Szalay képviselő a „nem baj, ha büdös a gyerek, jól érzi magát”- észrevétellel.
Stiklik ideje
A megnövelt testnevelésóra-számok több tornatanárt vagy a meglévők nagyobb leterheltségét igénylik. Alsóban még nincs gond, mert eddig is a tanítók tartották a „tesiórákat”, ezután is így lesz. A felső tagozaton és a középiskolákban viszont csak szakos tanár vezetheti ezeket, akik eddig is le voltak terhelve. A megnövekedett igényeknek megfelelően vagy új kollégákat vesz fel a fenntartó (szeptembertől még az önkormányzat intézkedhet, de januártól már csak az állami Klebelsberg-központ), vagy a meglévő kollégák kapják meg valahogy az új órákat is. A lapunk által megkérdezett intézményekben sok helyről körvonalazódik olyan megoldás, hogy a pluszórákat délutáni tömegsport-foglalkozás keretében fogják megtartani, amiért nem jár pluszfizetés.
Sok helyen azt prognosztizálják az iskolavezetők, hogy a diákok ki fogják használni a törvényi kiskapukat. A jogszabály szerint ugyanis heti 3 órát (tehát nagyjából marad a mostani heti 2,5-3) kell megtartani normál testnevelésóra formában, a maradék kettőt ki lehet váltani, például iskolai sportköri vagy sportegyesületi igazolással. Ez utóbbi nagyjából annyit jelent, hogy a gyerek beiratkozik egy dzsúdóedzésre, egy futballklubhoz vagy máshova, s erről kap egy papírt. Hogy aztán valóban sportol-e, arról már nem kell igazolást benyújtania. A törvényben megbúvó „intézményi kiskapu” pedig még humorosnak is mondható: a mozgás ugyanis kiváltható „a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással”, azaz elméleti oktatással is. Ha nincs hol futni, akkor tanulmányozzák a futás elméletét.
Van tehát egy újabb kormányzati terv, amit kapkodva, átgondolatlanul, a feltételeket nem biztosítva vezetnek be. Az oktatási államtitkárság arra hivatkozik, hogy a szükséges tornatermek építését, felújítását, a testnevelő tanárok képzését, átképzését az Új Széchenyi-terv finanszírozza majd. Három évfolyamnak két hét múlva bevezetik a rendszert.
A sikerpropaganda beindult: nap mint nap láthatjuk a mindennapos iskolai testnevelés tévés reklámkampányát.
