A csütörtökön utcára kerülő Heti Válasz a jelenleg is zajló Portik-nyomozásról szóló cikkében azt állítja: az Orbán-kormány „célja egyértelműen az, hogy huszonkét évvel a rendszerváltás után megtisztítsa a nemzetbiztonsági szerveket az alvilágba belenőtt fedőcégektől”.
A rendszerváltás utáni olajszőkítésekről elhíresült Energol Rt.-ben jelentős szerepet játszó milliárdos Portik Tamást az Aranykéz utcai robbantás és a Prisztás József megölése ügyében gyanúsítják felbujtással.
„Horn Gyula öt perc alatt hív vissza; őt is és mindenkit a seggemből húzok elő” – a hetilap forrásai szerint a kilencvenes évek közepén „ebben a tónusban beszéltek a politikusi felvilágról az Energol Rt. vezetői”.
„A magabiztosságra minden okuk megvolt, hiszen az olajos cég börtönviselt részvényesei (Portik Tamás, illetve a betörőként hírhedtté vált Drobilich Gábor és Ferencsik Attila) mellett olyan személyek is megjelentek az irányítói-tulajdonosi körben, akik a katonai és a polgári titkosszolgálatokat képviselték” – írja a Heti Válasz.
A Terrorelhárítási Központ nyomozói vezetőszáron kísérik Portik Tamást
Fotó: MTI / TEK
A lap értesülése szerint Kerekes István, az Energol első vezérigazgatója aktív állományú nemzetbiztonsági tiszti minőségében vett részt a biznisz beindításában. „Amikor Kerekes 1996-ban összekülönbözött Portikékkal, vezérigazgatói utódja nem kisebb személyiség lett, mint az MSZMP KB Agitációs és Propagandaosztályát megjárt, majd 1995-ben a Belügyminisztérium adatfeldolgozó háttérintézményétől leszerelt Csikós József. Mindeközben az Energol Rt. elnöki teendőit Keszthelyi Péter látta el; ő a későbbi Gyurcsány-érában a kormányzatinegyed-projekt bírálóbizottságának szakmai titkári titulusát viselte – folytatja a cikk. – Az Energol alapításához szükséges tőke legnagyobb részét egyébként a német és magyar lakhelyekkel egyaránt rendelkező Gulyás Emil vitte be a cégbe; nem pénzbeli hozzájárulásként két Mercedest és egy Porschét adott az olajvállalatnak (húszmillió forint értékben). A Portik-nyomozásra rálátó informátorunk szerint az autókereskedőként is működő Gulyás Emil anno a katonai titkosszolgálatok jóváhagyásával vált Energol-tulajdonossá. (Ez egybecseng a „Papa” néven befutott Sándor István, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság exnyomozójának korábbi feltételezésével, mely szerint az Energol a Katonai Biztonsági Hivatal vagy a katonai hírszerzés fedővállalkozásaként jött létre.)”
A lap csütörtöki számában huszonegy olyan volt titkosszolgát, politikust, médiaszemélyiséget és egyéb segítőt nevez meg, ”akiknek a hátán milliárdossá válhatott” Portik.
