Az egészségügyet és a felsőoktatást kivéve az egész közszférába behoznák az általános nyugdíjkorhatárt, tehát a jelenlegi hatvankét, majd a későbbiekben hatvanöt éves kötelező nyugdíjba menetelt – írja a Magyar Hírlap. A lap úgy tudja, ezt is tartalmazza a már a kormány elé került, a bírákat érintő nyugdíjaztatási koncepciók egyik változata.Ugyanebben szerepel az is, hogy a munkáltató kérvényezésre lehetővé tehetné az érintett munkavállaló további foglalkoztatását.
A Magyar Hírlap szerint a másik elképzelés arról szól, hogy a nyugdíjtörvényt átemelnék az alaptörvény átmeneti intézkedései közé, ezzel sarkalatossá, tehát kétharmadossá tennék a jogszabályt.
Az AB szerint alkotmánysértő
Az Alkotmánybíróság (AB) a minap megállapította, hogy az új szabályozás formai és tartalmi szempontból is sérti a bírói függetlenségből fakadó alkotmányos követelményeket. A bírák nyugdíjkorhatárának az általános nyugdíjkorhatárhoz (62 év) igazítását az új Alaptörvény mellett a bírák jogállásáról szóló törvény rögzítette. Ezt nemcsak az AB, hanem a strasbourgi európai emberi jogi, illetve a luxembourgi uniós bíróság is vizsgálja.
Az AB kifogásolta, hogy a bírói hivatás felső korhatárát nem sarkalatos törvény határozza meg, az érintett bírákat rövid időn belül elmozdítják hivatalukból. A testület elismerte, hogy a bírák felső korhatárát a jogalkotó viszonylag szabadon állapíthatja meg, de jelezte, hogy az új korhatárt csak fokozatosan, kellő átmeneti idő alatt, a bírák elmozdíthatatlansága elvének sérelme nélkül lehet bevezetni. A határozathoz a 15 tagú testületből heten fűztek különvéleményt.
Orbán nem enged
Az AB döntését követően a miniszterelnök kijelentette: marad a bírák nyugdíjazásának új rendszere. Orbán Viktor hozzátette, a kabinet a tervek szerint még a hét vége előtt javaslatot tesz a parlamentnek az alaptörvény, a bíróságokról szóló jogszabály és a nyugdíjtörvény közötti összhang megteremtésére.
