Gördülékenyebb ügyintézés
Egyszerűbbé és gyorsabbá válik az ügyintézés júliustól több jogszabályváltozás nyomán egyes szociális ügyekben, például a rehabilitációs és a rokkantsági ellátás, a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj (gyed), a baleseti táppénz és az örökbefogadás eljárása esetén.
Mostantól a kormányhivatalok rehabilitációs szakigazgatási szervei járnak el ezekben az ügyekben. A komplex minősítési eljárás orvosi szempontjai és a rehabilitálhatóság kritériumai nem változnak.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló kormányrendelet módosítása értelmében júliustól jobb esetben 18 napon, de egyes adatok hiányában is 30 napon belül elbírálják a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyed, a baleset üzemiségének megállapítása és a baleseti táppénz iránti kérelmeket. Egyszerűbbé válik a gyed kérelmezése is.
Júliustól több lépcsőben egyszerűsödnek és életszerűbbek lesznek az örökbefogadáshoz és az apai elismeréshez kapcsolódó eljárások, így már az idén több száz, örökbefogadást kezdeményező család számára válik könnyebbé az ügyintézés. Ezen túlmenően a gyámhatóság bővebb tájékoztatást adhat az érdeklődőnek az örökbefogadásra és vér szerinti testvérekre vonatkozó kérdésekre, „erősebb lesz az örökbefogadott azon joga, hogy a származását megismerhesse”. Egyszerűsödik a külföldön történt örökbefogadás magyarországi elismerése is. Mindemellett a felbontott örökbefogadás után a gyermek újabb örökbefogadási eljárás nélkül a lehető leghamarabb új szülőkhöz kerülhet. További egyszerűsítések várhatók, különösen az örökbe fogadott gyermek okmányaival kapcsolatos eljárásokban.
Elvesztették építéshatósági jogkörüket a kulturális örökségvédelmi törvény vasárnap hatályba lépett módosítása értelmében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) és a kormányhivatalok égisze alatt működő örökségvédelmi irodák, amelyek ezentúl szakhatóságként vehetnek részt az építési engedélyezési eljárásban.
Az új rendszerben szükségtelenné válik, hogy a kormányhivatalok örökségvédelmi irodái önálló építésügyi hatósági jogkörrel rendelkezzenek az építési engedélyezési eljárásban, hiszen szakmai elvárásaikat szakhatóságként maradéktalanul érvényre juttathatják.
A megváltozott rendszerben az önálló építésügyi hatósági jogkört a települési önkormányzatok látják el, az örökségvédelmi irodák mint szakhatóságok vesznek részt az építésügyi hatósági eljárásban.
Így vállalhatunk munkát
Hatályba lépett az új Munka törvénykönyve (Mt.), amelyben új rugalmas foglalkoztatási formák jelennek meg, bevezetik a kötetlen munkarendet, valamint a munkavállalói biztosítékot. A jogszabály szerint immár a kormány határozhatja meg a minimálbért. Az új kódex, amelynek célja a magyar munkaerőpiac rugalmasabbá tétele, 1992-es elődjét váltja fel.
Újdonság, hogy a munkaszerződésben már nem lesz kötelező megjelölni a munkavégzés helyét, így a szerződésben csak a munkavállaló alapbérét és munkakörét kell rögzíteni. A munkavállaló a jövőben nem folytathat olyan magatartást, amely a munkáltató helytelen megítéléséhez vezet, és ebben a körben a véleménynyilvánítási szabadság is korlátozható. Szintén újdonság, hogy a gyermekek után járó pótszabadság igénybevételére mindkét szülő jogosult lesz.
Az új törvénykönyv intézményesíti munkajogi szempontból a hálapénzt azzal, hogy a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást nem fogadhat el.
A védett korra vonatkozó szabályozás úgy változik, hogy miközben a védelmi időszak továbbra is az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt év, a munkáltató a munkavállaló határozatlan időtartamú munkaviszonyát felmondással csak akkor szüntetheti meg, ha az lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, illetve olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
Teljesen új elem az úgynevezett munkavállalói biztosíték. E szerint a felek megállapodása alapján annak a munkavállalónak, aki „munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt, más értéket vesz át, vagy részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít”, a munkáltató számára biztosítékot kell fizetnie, amely nem lehet több egyhavi alapbérénél.
A törvénykönyv bevezet több, rugalmas munkaviszonytípust, így a behívás alapján történő munkavégzést, a munkakörmegosztást, valamint a többmunkáltatós munkaviszonyt.
A minimálbér és a garantált bérminimum (szakmunkás-minimálbér) összegét és hatályát a kormány állapítja meg. Újdonság az is, hogy a kabinet a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű minimálbért állapíthat meg. Mostantól csak a többműszakos munkarendben, illetve a készenléti munkarendben foglalkoztatottaknak jár a vasárnapi pótlék (változatlanul az alapbér fele), míg a munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállaló százszázalékos bérpótlékot kap.
Jelentős változás a délutáni, illetve éjszakai műszakpótlék átalakulása: műszakpótlék (30 százalékos) júliustól az este 18 és reggel 6 óra között végzett munkáért jár. 15 százalékos éjszakai pótlékot kap az a – műszakpótlékra nem jogosult – munkavállaló, aki ugyancsak este 6 és reggel 6 között dolgozik.
A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négy havi távolléti díjának összegét. Az átlagkereset intézménye nem szerepel az új Mt.-ben, helyette a távolléti díjat vezették be, amelybe azonban nem minden bérelem tartozik bele.
Bevezetik a kötetlen munkarendet, amely akkor alkalmazható, ha a munkáltató heti átlagban legalább a napi munkaidő fele beosztásának jogát – a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – írásban átengedi a munkavállalónak.
A munkavállalót szakszervezeti érdekképviseleti feladatainak ellátása érdekében munkaidő-kedvezmény illeti meg. Korábban a kedvezmény mértéke minden 3 tag után 2 óra volt, vagyis tagonként 40 perc; ez most 30 percre csökken, ezenkívül megszűnik a szakszervezeti kifogás jogintézménye.
Köztisztviselők kara
Az Országgyűlés korábbi döntése értelmében mától létrejön a kormánytisztviselők érdekképviseleti köztestülete, a Magyar Kormánytisztviselői Kar, valamint a kormánytisztviselők panasztestülete, a Kormánytisztviselői Döntőbizottság.
A Kar hatásköre a kormánytisztviselői hivatás gyakorlásával összefüggő ügyekben az érdekképviselet, a kormánytisztviselői kar tekintélyének védelme, konzultáció a kormánytisztviselők foglalkoztatását és hivatásgyakorlásának feltételeit befolyásoló jogszabályok megalkotásában, etikai eljárás lefolytatása, díj alapítása, szakmai konferenciák szervezése, valamint tagjai számára jóléti, szociális és egyéb kedvezményes szolgáltatások nyújtása. A kar állami ellenőrzését az ügyészség látja el. Az említett jogszabály ugyancsak a mai naptól hozza létre a Kormánytisztviselői Döntőbizottságot, amelyhez közszolgálati panasszal fordulhatnak a kormánytisztviselők.
Gyorsabb átutalás
Július 1-jétől bevezetik a napközbeni átutalási rendszert, amelynek köszönhetően gyorsabban teljesülnek az elektronikusan indított belföldi forint átutalások.
Jelenleg két bank ügyfelei közötti átutalás csak a következő munkanapon érkezik meg a kedvezményezetthez, ha a banki benyújtási határidőn belül kezdeményezik az átutalást. Július 1-jétől az elektronikus úton, a szolgáltató által aznapi teljesítésre meghirdetett határidőn belül benyújtott belföldi forint átutalási megbízás még aznap teljesül.
Az úgynevezett „4 órás szabály” szerint az átutaló bankjának július 1-jétől biztosítania kell, hogy az átutalás a befogadástól számított 4 órán belül eljusson a kedvezményezett ügyfél pénzforgalmi szolgáltatójához.
A „4 órás szabály” egyelőre nem terjed ki egyetlen beszedési fajtára sem, ezért a csoportos beszedések, a felhatalmazó levélen alapuló beszedések, a váltóbeszedések, a csekkbeszedések, a határidős beszedések és az okmányos beszedések esetében a teljesítési határidők nem változnak.
A napközbeni átutalással kapcsolatos gyakori kérdések és azokra adott válaszok megtalálhatóak az MNB honlapján.
Intézményesített hálapénz
Több változás várható mától az egészségügyben: elindul az új ellátási rend, a kórházi dolgozók csak a munkáltató beleegyezésével fogadhatják el a hálapénzt, de július elsejével lép hatályba az egészségügyi dolgozók bérrendezéséről szóló jogszabály is.
Az Országgyűlés július elsejét, Semmelweis Ignác születésnapját, tavaly nyilvánította az egészségügyi dolgozók ünnepnapjává. Idén több egészségügyi változás is ezen a napon lép életbe.
Új struktúra szerint működik a magyar egészségügy, amelyben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) oly módon határozta meg az egészségügyi szolgáltatók területi ellátási kötelezettségeit, hogy az országban ne legyen lefedetlen térség. A betegeknek elsősorban továbbra is háziorvosukat kell felkeresniük, ők a beutalási rend ismeretében a megfelelő intézménybe irányítják őket.
Selmeczi Kamill, a Fakoosz Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke korábban az MTI-nek azt mondta: ha a háziorvosokon múlik, akkor július elseje után, az új egészségügyi struktúra indulásával sem lesz káosz az egészségügyben.
Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: az új struktúrában a csaknem 44 400 aktív ágynak mintegy öt százaléka, 2150 ágy szűnik meg, míg a krónikus ellátásban a mintegy 27 ezres ágyszám szinte változatlan marad. Hogy hol lesznek változások, arról egyelőre senki sem tudott tájékoztatást adni a Hír24-nek.
Az MTI szerint az egészségügyi államtitkárság az új struktúráról, az új beutalási rendről és a kezdeti időszak legfontosabb tudnivalóiról csütörtökön részletes tájékoztatást küldött a háziorvosoknak. Eszerint egy hónapig még tart az átmeneti időszak, amelynek során a megszűnő osztályokon is gondoskodnak a betegek ellátásáról, majd esetleges átszállításukról.
A levélben leszögezik: „ellátó intézmény sehol sem szűnik meg”. Ahol esetleg az aktív fekvőbeteg-ellátás bizonyos szakterületen átalakul, ott július elseje után egynapos ellátást szervezhetnek, vagy fejleszthetik a járóbeteg-ellátást. A sürgős kórházi fekvőellátásra szoruló beteget pedig a mentő abba az új illetékes kórházba szállítja, amelyik „földrajzi és szakmai szempontból a legkedvezőbb”. Beteg ennek következtében nem maradhat ellátatlanul – tették hozzá.
Szócska Miklós egészségügyi államtitkár pénteken tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: nem számítanak működési zavarokra. A biztonságos betegellátás zavartalansága érdekében átmeneti szabályokat is alkottak, így a beteg követheti orvosát, a térséghatárok nincsenek lezárva – közölte.
Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője szombaton az MTI-nek elmondta: minden mentőállomás és mentésirányító csoport megkapta az új beutalási renddel, illetve betegfelvétellel kapcsolatos információkat, a mentődolgozók tudják, hová vihetik a betegeket. Kiemelte továbbá: a sürgősségi ellátásban továbbra is érvényes, hogy egyetlen kórház sem tagadhatja meg az ellátást, „így a sürgőségi ellátásban nem lehet fennakadás”.
A munka törvénykönyvének július elsejétől hatályos szabályai szerint a hálapénz elfogadása bűncselekménynek számít, kivéve akkor, ha a munkáltató máshogy rendelkezik. Rácz Jenő, a Veszprém megyei Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója múlt csütörtökön elsőként adott ki utasítást, hogy a dolgozók utólag elfogadhatnak hálapénzt. Azóta több kórházigazgató is hasonlóan rendelkezett, de valamennyien leszögezték: a paraszolvencia előre kikövetelése bűncselekmény.
Július elsejével lépett életbe a dolgozók visszamenőleges, illetve beépülő béremeléséről rendelkező jogszabály is, amely mintegy 86 ezer egészségügyi dolgozó anyagi helyzetén javít a jövőben.
Egyes gyógyszerek árának támogatásánál életbe lép a terápia eredményességén alapuló szabályozás, így a cukorbetegeknek és a prosztatarákban szenvedőknek gyakrabban kell orvosi felülvizsgálatra menniük.
Versenyautók bukócsöve
Ha a kocsit legfeljebb 30 nappal a műszaki vizsga lejárta előtt viszik el a következő vizsgára, az újabb ciklus csak a forgalmi engedély lejártától indul – egyebek mellett ez a szabály is július 1-jén lép hatályba.
A versenyautók üzemeltetési feltételeit a nemzeti fejlesztési miniszter tavaszi rendelete tartalmazza. Eszerint a járművet bukócső kerettel kell felszerelni, legfeljebb három ülés lehet benne, és minden üléshez négypontos biztonsági övet kell beépíteni. Az ilyen jármű műszaki vizsgája egy évig érvényes.
A kulturális örökségvédelmi törvény módosítása szerint az engedélyhez nem kötött építéshez is szükséges – ha azt műemlék épületen végzik – az elsőfokú építésügyi hatóság engedélye, az ott felsorolt esetekben. Ebbe a körbe tartozik a reklám elhelyezése, a műemlék funkciójának megváltoztatása, az épület körüli területen fa kivágása vagy telepítése, az egyes szerkezeti elemek elmozdítása, továbbá a műemlék jelleget befolyásoló fényforrás felszerelése.
Ugyancsak egyes részei lépnek hatályba a második félévtől a tavaly született víziközmű törvénynek. Így például a lakossági elszámolással, számlázással, díjfizetéssel kapcsolatos ügyekben a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. A hatóság kötelezheti a víziközmű-szolgáltatót az üzletszabályzata betartására, illetve kötelezheti a visszatérítés teljesítésére. Más jellegű szabály: víziközmű csak állami, települési önkormányzati, illetve ez utóbbiak által alapított társulás tulajdonában lehet.
A csődtörvény egyik múlt évi módosításába került be az az előírás, amely az Országos Bírósági Hivatal kötelezettségévé teszi július 1-től a még jogerősen el nem bírált csőd- és felszámolási eljárások jegyzékének a vezetését. A nyilvántartás elektronikus lesz.
Egy múlt év végi kormányrendelet tette kötelezővé – idén július 1-i hatállyal – azt, hogy az 50 főnél nagyobb központi költségvetési szervnek legalább egy belső ellenőrt kell foglalkoztatnia.
