A „budapesti egyetemi együttműködési zóna” tagja lenne a fővárosi intézmények mellett a piliscsabai campusszal is rendelkező Pázmány Péter Katolikus Egyetem, valamint a gödöllői központú Szent István Egyetem is – írja az eduline.hu. Az oktatási államtitkársági – nem is titkoltan a nemzetgazdasági minisztérium érdekeit figyelembe vevő – felsőoktatási fejlesztési tervezet korábbi verzióiban még az állt, hogy tizenhárom felsőoktatási pólusba sorolják az állami fenntartású egyetemeket és főiskolákat. Abban a dokumentumban még a Corvinus feldarabolása is szerepelt.
A felsőoktatás újraszabásának hírére olyan információk is szárnyra kaptak, miszerint a Corvinus magánintézményként működne tovább. Bár Rostoványi Zsolt a lap kérdésére elismerte, hogy az utóbbi hónapok változásai „új lendületet adtak” az elképzelésnek, rövid távon nem tartja megvalósíthatónak.
„Már a kilencvenes évek közepén felmerült, hogy külföldi mintára business schoolként működhetne az akkor Közgazdaságtudományi Egyetem, a kérdés azonban lekerült a napirendről. A jelenlegi pénzügyi problémák azonban egyértelművé teszik, hogy nemcsak a Corvinusnak, hanem a többi egyetemnek is többpillérű, többlábú finanszírozásban kell gondolkodnia” – mondja, hozzátéve, ez egyrészt a magántőke nagyobb mértékű bevonását jelenti, másrészt a vállalkozási tevékenység elindítását, ezt ugyanis az államháztartási törvény módosításai valószínűleg lehetővé teszik majd.
Korábbanaz az FN24-nek Kiss Norbert felsőoktatásért felelős államtitikár előrevetítette a felsőoktatás strukturális változásait. Mint mondta, minden felsőoktatási intézménynek el kell készítenie június 30-ig a hosszú távú stratégiáját. Ez alapján gondolják át a szerkezeti refromot. Hozzátette, ez “nemcsak az intézmények szerkezeti kereteiről szól, hanem egy átfogó stratégiai gondolkodásról. Az oktatáson kívül ki kell térni arra, hogy innovációs, kutatási területen milyen irányban érdemes fejleszteni, meg kell vizsgálni a nemzetközi kapcsolatokat, újra kell gondolni az intézmények profilját. Azt is megvizsgáljuk természetesen, hogy a tapasztalatok alapján jók-e a mostani intézményi keretek”. Kiss akkor még nem akart számháborúba belemenni, hogy sok vagy kevés intézmény van. Mint mondta, számos szempontot kell figyelembe venni a vidékfejlesztéstől az új állami támogatási létszám-orientációig.
