Páldy Anna, az Országos Környezet-egészségügyi Intézet főigazgató-helyettese hétfőn, a Budapesten tartott sajtótájékoztatón leszögezte: a hőségriasztást csak az országos tiszti főorvos rendelheti el, az Országos Meteorológiai Szolgálat veszélyjelzése csak figyelmeztetés.
Most másodfokú riasztás lépett életbe, mivel a napi középhőmérséklet legalább három napon keresztül az ország jelentős részén 25 Celsius-fok felett lesz. Bár a legfrissebb előrejelzések szerint keddtől egyes területeken a napi középhőmérséklet már tartósan 27 fok felett is lehet, csütörtök éjjel várhatóan eléri az országot egy hidegfront, amely több fokkal mérsékelheti a meleget.
Páldy Anna elmondta, hogy a leginkább veszélyeztetettnek számítanak a 65 év felettiek, a kisgyermekek, illetve a krónikus, köztük a szív- és érrendszeri, a légzőszervi és az anyagcsere-betegségben szenvedő emberek, valamint az elhízottak. Példaként kiemelte, hogy 25 fokos középhőmérséklet feletti időszakban 5 fokonként nagyjából 15 százalékkal nő a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők halálozásának száma.
Az OKI főigazgató-helyettese felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a nagy meleg minden embert megvisel. “Hőhullám” idején ügyelni kell a szervezet hőháztartására, pótolni kell a folyadékot és a sót. A szakemberek ilyenkor legalább 50 milligramm nátriumtartalmú ásványvíz fogyasztását ajánlják. A szeszes italok fogyasztását korlátozni kell, tömény szeszt lehetőleg ne igyanak az emberek, de sört, illetve bort is csak keveset – tette hozzá Páldy Anna.
Kitért arra is, hogy az UV-B sugárzás rákkeltő hatása bizonyított, ezért azt ajánlják, hogy délelőtt 11 és délután 3 óra között, aki teheti, az ne tartózkodjon tartósan a napon, a szabadban mindenki óvja a bőrét világos színű szellős ruházattal, illetve napvédő krémmel, a fejét kalappal, a szemét pedig napszemüveggel.
Ezen felül az idén is felhívta a figyelmet arra, senki ne hagyjon gyermeket, illetve állatot az autóban. Ilyenkor ugyanis a belső hőmérséklet pillanatok alatt 60-70 fokig emelkedhet, s ebben rövid idő alatt hőgutát lehet kapni. Megemlítette, hogy az Országos Meteorológia Szolgálat, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat hőség miatti figyelmeztetésének különböző kritériumai vannak.
A meteorológiai szolgálat riasztást csak 1-3 órán belül bekövetkező, veszélyes időjárási jelenségek esetén – például heves zivatar, jégeső, viharos szél, hófúvás miatt – ad ki. A hőség miatti figyelmeztetés viszont az egész napra várható napi középhőmérséklet eredményén alapul, így a kánikula miatt egy egész napra vonatkozóan “csak” figyelmeztetés lehet érvényben.
Citromsárga, vagyis elsőfokú, ha egy megyében a napi középhőmérséklet meghaladja a 25 fokot. Narancssárga, másodfokú, ha a napi középhőmérséklet tartósan 25 fok felett alakul, esetleg a 27 fokot is meghaladja. A piros, a harmadfokú figyelmeztetés kritériuma, hogy a napi középhőmérséklet tartósan 27 Celsius-fok felett legyen.
Az ÁNTSZ szintén három figyelmeztetési fokozatot rendelhet el. Az első fok a figyelmeztető jelzés, amely azt mutatja, hogy egy napig a napi középhőmérséklet eléri vagy meghaladja a 25 fokot. A második fokozat a riasztás, amelynek értelmében a középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napon eléri vagy meghaladja a 25 fokot. A riasztás egyúttal azt is jelzi, hogy a magas napi átlaghőmérséklet olyan környezet-egészségügyi kockázatot jelent a lakosság számára, amely indokolja az egészségügyi ellátórendszer, az önkormányzatok figyelmeztetését és a lakosság hőhullám alatti rendszeres tájékoztatását. Az országos tiszti főorvos harmadfokú jelzése a hőségriadó.
Ennek feltétele, hogy a meteorológiai előrejelzések szerint a napi középhőmérséklet legalább három egymást követő napon elérje a 27 fokot. Ez a kánikulahelyzet az erről szóló kormányrendelet szerint “rendkívüli időjárási helyzetnek”, számít, amely rendkívüli intézkedések elrendelését is indokolja.
