A nők cipők iránti szenvedélye fölülír mindent, annulál szakmák közti szakadékot, politikai ide- vagy odatartozást. E tételre a hétfői parlamenti nap is bizonyítékkal szolgált.
Szerény álló büfémenünk fogyasztása közben arra leszünk figyelmesek, hogy Selmeczi Gabriella pártszóvivő és magánnyugdíjpénztár-ügyi megbízott, mielőtt megküzdene egy pár bőrösvirslivel (plusz kenyér, torma, mustár), étkezés előtt tenyerével gondosan lesepregeti maga előtt a pultot. Beszélgetésre sarkall bennünket e házias gesztus, minek következtében kiderül, a képviselőnő eredetileg vendéglátó fősulit végzett, s nem csupán morzsátlanításban profi, hanem két tányér bal kézen való körbehordozásában is jó.
Uszkve harmincnyolcas
Fotó: Földi Imre / MTI
A történet ezen pontján alappal kezdünk bizakodni abban, hogy rögvest kormányzati titkokba is beavatódunk, ám dialógusunkat váratlanul egy határozottan balos napilap parlamenti tudósítója szakítja meg. A kiváló kollegina mondatunkat kettészelve lép Selmeczi Gabriellához, lelkendezve dicsérni kezdi a szóvivő magas sarkúját, s a márkájáról érdeklődik. A decens politikus asszony erre bal lábát gólyaállásig emeli, Hamupipőkeként lehúzza topánkáját (uszkve harmincnyolcas), és a zsurnalisztinával közösen kisilabizálja a talpból a spanyol gyártó nevét.
Esélyünk sincs visszatérni a kommunikációba, ráadásul férfiszeméremtől hajtva hátrahőkölünk, így nem értjük pontosan a csacsogás következő etapját, de ha jól mozaikoljuk a szófoszlányokat, valami olyasmiről van szó, hogy a boldog tulajdonos leértékelésen (rebajas) jutott hozzá az irigyelt prémiumtermékhez.
Kézzel varrt
Nem vagyunk különösebben cipőfanok (a nyolcvanas évek elején az alföldi papucsra esküdtünk, kiváltva ezzel jó Fodor tanár úr célzott megjegyzéseit, aztán a jugoszláv Ritmo került érdeklődésünk középpontjába, majd a piros-kékbetétes fehér Adidas lett a nyerő, s itt nagyjából meg is rekedtünk), de nem tudtuk nem kiszúrni, hogy a férfi országgyűlési képviselők között is találni valakit, aki hatszámjegyű forintot költ egy-egy lábbelire. Az úr nem más, mint a ma (hétfőn) második frakcióvezetői sajtótájékoztatóját tartó Rogán Antal.
Rogán a múlt héten konzervatív, kézzel vart „örökélet plusz egy nap” barna félcipőben feszített. Ma ugyanezt a minőséget tekinthettük meg rajta fekete verzióban. Le a kalappal.
De hogy politikáról is essék szó. Sajtótájékoztatóját azzal a paradoxonnal kezdte a szépcipős, hogy ha az újságírók nem akarnak sajtótájékoztatóra járni, csak szóljanak, s ő ritkítja ezen együttléteket. Aztán mivel a jelenlévő másféltucat lapmunkás közül senki sem emelt vétót, Rogán csak elmesélte, mi minden történt a délelőtti frakcióülésen. Egyebek mellett az, hogy a képviselők felkérték Selmeczi Gabriellát, két héten belül számoljon be a magánnyugdíj-pénztárak jövőbeni működéséről.
Kézenfekvő
Továbbá átbeszélték a Büntetőtörvénykönyv napirenden lévő módosítását, s azt a kézenfekvő következtetést fogalmazták meg, hogy „a Btk. eszköz a bűn elleni hatékony fellépésre”, valamint „a Btk. megkönnyíti a bűnüldözők munkáját”. A jogos önvédelemre szűkítve eztán a témát a arra jutottak, elvárják az illetékes minisztériumtól, hogy „precízen és egyértelműen” írja elő, mihez kezdhetünk az otthonunkba hatoló betörővel, mikor lőhetjük le, s mikor van az, hogy az arányosságot szem előtt tartva maximum reákiabálhatunk símaszkos honfitársunkra.
Akár kormánykritikaként, pontosabban az előző frakcióvezető, Lázár János ekézéseként is felfogható, hogy Rogán ígéretet tett: mindent elkövet annak érdekében, hogy gátat vessen azon fideszes gyakorlatnak, mely a zárószavazás előtti utolsó pillanatban beadott módosítókkal ír át törvényeket.
A kétharmad napirendre vette a főrendőri korrupciós botrányt is, sőt szinte örült neki, ugyanis nem azt hozta ki belőle, hogy kilóra megvehető az egyenruhások zöme, hanem hogy „elindult a megtisztulás”, és ennek jegyében a pintéri belügy „képes több évre visszanyúló ügyeket is felgöngyölíteni”.
Rossztündérmese
Újságírók támasztották be azt a kérdést Rogánnak, hogy mit szól Matolcsy CNN-es interjújához. Egyrészt ahhoz az ideához, hogy „a magyar gazdaság tündérmese”, másrészt ahhoz, hogy „a válságnak vége”. Rogán válaszféléjében azt ecsetelte, akadnak jó végű és rossz végű tündérmesék, s reméli, hazánk az előbbiek sorát gazdagítja majd.
„Az emberi butaság lehetősége a minisztériumban is megvan” – ezzel már a MÁV-botrányt kommentálta a frakcióvezető.
Azon honfitársainknak, akik netán lemaradtak a csatlakozásról, összefoglaljuk, mire is utalt Rogán.
A hétvégén rejtett kamerás felvétel került nyilvánosságra egy múlt pénteki, a vasút jövőjét taglaló tanácskozásról, melyen a fejlesztési minisztérium és az illetékes szakszervezet képviselői vettek részt. A videó tanúsága szerint a tárca potentátja azt állítja: bár a kormány tagadja, hogy szárnyvonal-bezárásokra készülne, Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár „zárt körben elmondta… hogy majd, ha lehet kire fogni a vonalbezárásokat, akkor igenis meg fogják lépni” azokat. Másként hangszerelve így szól ez a felvételen: „Amikor az IMF-tárgyalások beindulnak, és azt lehet mondani, hogy igen, az IMF az egy büdös, mocskos karvalytőke, azt erőltette ránk, hogy be kell zárni a mellékvonalakat.”
Örökélet plusz egy nap
Fotó: Illyés Tibor /MTI
A videóban szó esik arról is, hogy a minisztérium képviselője bizonyos ügyekben „meghasonult önmagával”. Egyebek mellett közli, a tárcánál sem hisznek abban, hogy az áprilisi vonatleállításokkal megspórolható a Völner ígérte összeg, vagyis idén nyolcmilliárd, jövőre és a következő esztendőkben pedig tizenöt-tizenötmilliárd forint. Az illetékes szerint „nem szakmai döntés, hanem politikai diktátum” született, és „nekünk kötelességünk megvédeni a mundér becsületét… ha azt mondja az államtitkár… hogy nyolcmilliárd a megtakarítás, én sem mondhatok nektek mást, még akkor is, ha tudom, hogy nem lesz nyolcmilliárdos”.
Szóval erre mondja azt Rogán, hogy „az emberi butaság lehetősége a minisztériumban is megvan”. Mi pedig csak találgatni tudjuk, mit is ért ez alatt.
Bezzeg a szocialista Lukács Zoltán nem hagyott kétséget afelől, mit illusztrál a már a „MÁV őszödi beszéde” címen futó eset. Konkrétan azt, hogy „a kormány két éve folyamatosan hazudik”, valamint hogy a vasúti megszorításokért nem „az elmúlt nyolc év”, hanem „az Orbán-kabinet elhibázott gazdaságpolitikája” okolható.
Lukács úgy véli: világossá vált, hogy nem szakmai szempontok alapján zajlik a vonalfelújítás, hanem „a Fidesz-közeli oligarchák feltőkésítéséről szól”. Ezért az MSZP kéri az ügyészséget, vizsgálja ki, „az elmúlt két évben szakmai vagy politikai alapon születtek-e” a vasútpolitikai döntések. A szocik gyanúja hűtlen kezelés, mi több, Lukács szerint azzal, hogy nem a legbetegebb szakaszokat újítja fel a fejlesztési tárca, a foglakozás körében elkövetett veszélyeztetés vádja is megállhat.
Foglalkozás körében elkövetett, hűtlen kezeléssel történő veszélyeztetés
Fotó: Bruzák Noémi / MTI
A szocialisták – amolyan bónusztrekként – követelik Völner államtitkár lemondását.
Hét határon túl
Más MSZP-snek is volt ma mondanivalója. Ujhelyi István országgyűlési alelnök a romániai helyhatósági választásokból vonta le az alábbi konzekvenciát: a határon túli magyarok nem kérnek a Fidesz „megosztó, agresszív, függetlenséget nem tűrő” politikájából. Ujhelyi szerint Orbánék „szándékosan romboltak… önző szavazatszerzési célból… a magyar adófizetők pénzén igyekeztek térdre kényszeríteni az RMDSZ-t”, amihez „bevetették a teljes közszolgálati médiát”, sőt – Nyíró József újratemetése során – az Országgyűlés hivatali szervezetét is.
A gyurcsányisták kvázifrakcióját vezető Molnár Csaba is a határon túlra tekintett, messzebbre is, mint Lukács: egészen Berlinig és Brüsszelig. Június végén EU-csúcs lesz, ahol a kontinens vezetői megvitatják Angela Merkel “összetartást” szorgalmazó javaslatát és az Európai Bizottság válságkezelő elképzeléseit. Mint ismeretes, a német kancellár asszony felvetette, nyíltan kell szólni a közösség kétsebességűvé válásáról, miközben meg kell szervezni a közös gazdaságpolitikát – utóbbi feltétele, hogy az egyes tagállamok számos jogukat átadják Brüsszelnek. Az EB mindezzel összecsengő elképzelése pedig az, hogy közös bankfelügyelet és biztosítási felügyelet létesüljön Európában.
„Ez már az Európai Egyesült Államok előszobája” – állítja Molnár Csaba, s nincs ezzel egyedül.
A Demokratikus Koalíció a „mélyebb integráció híve”, Molnár szerint „Merkel javaslatai legalábbis megfontolásra méltóak”. A DK szeretné megismerni a magyar kormány véleményét is az ügyben még a „történelmi találkozó” előtt, ezért parlamenti vitanapot kezdeményez.
Tizenegyszer veri vissza
Tudósításunk végére hagytuk a sajtótájékoztatók élmunkását, Schiffer Andrást, akiről a múlt héten megírtuk: átlépte a fénysebességet. A volt frakcióvezető ma is rekordot döntött, mégpedig azzal, hogy szűk tízperces fellépése alatt – hevenyészett statisztikánk szerint – tizenegyszer ejtette ki a „pofátlan” jelzőt a „pofátlan végkielégítések”, a „pofátlan kifizetések”, valamint a „pofátlan kitalicskázás” szóösszetételek és ezek kombinációi részeként.
Pofátlan, tizenegyszer
Fotó: Kovács Attila / MTI
A már a múlt héten is hangoztatott véleményét vezette ismét elő a politikus egy törvénymódosítási tervezet kapcsán. Történt még a Bajnai-kormány idején, hogy a t. Ház a Hagyó-botrány és hullámai hatására maximalizálta a BKV-s és egyéb „köztulajdonban álló, versenytársnélküli szolgáltatók” által kifizethető végkielégítések és bónuszok összegét, valamint szigorította közbeszerzési szabályaikat. Most viszont, idézi fel Schiffer, ezeket a passzusokat eltörölné a kétharmad, ezáltal újranyílnának a kiskapuk, és „ismét ki lehet talicskázni a pofátlan végkielégítéseket”.
Valóban menthetetlennek tetszik az ügy, pláne hogy annak idején még a fideszes Lázár János minősítette pofátlan pénzkitalicskázásnak a nem mellesleg az SZDSZ-t teljesen, az MSZP-t pedig részben maga alá temető hagyózásokat.
Rogán legyen a bőrtalpán, aki ezt kimagyarázza.
