A demokráciát, a politikai szabadságot és az emberi jogokat monitorozó nemzetközi szervezet jelentése szerint Magyarország az új EU-tagok demokratikus hanyatlásának legnyilvánvalóbb példája, Orbán Viktor és Viktor Janukovics pedig országaik putyinizálásán munkálkodnak.
A Magyarországon és Ukrajnában zajló negatív fejlemények állnak a kelet-közép-európai antidemokratikus tendencia homlokterében; ez komoly kérdéseket vet fel az Európai Unió fiatal demokráciáinak tartósságát, valamint a tagjelöltaspiránsok kilátásait illetően – áll az úgynevezett átmeneti országokat kiértékelő éves jelentésben, amelyet szerdán mutatnak be egy londoni rendezvényen.
Fotó: MTI / EPA / Jurij Kocsetkov
A jelentés Magyarország elmúlt egy évben nyújtott teljesítményét az új EU-tagok demokratikus hanyatlásának legnyilvánvalóbb példájaként említi: „A demokratikus gyakorlat gyenge hagyományainak, a korrupció és a kliensrendszer rugalmas hálózatainak, a közbizalom alacsony szintjének, valamint az ingatag gazdasági feltételeknek a kombinációja akadályt gördített a kitörölhetetlen demokratikus reformok megvalósítása elé.” A FH az igazságszolgáltatás függetlenségével és a médiaszabadsággal kapcsolatban is gondokat lát, miközben „gyenge ellenzékről” és „szokatlan parlamenti szupertöbbséggel rendelkező antiliberális kormánypártról” tesz említést a politikai környezetet jellemezve.
A jogvédő szervezet aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy az egyre növekvő gazdasági bizonytalanság időszakában az említett két államban felerősödő antidemokratikus tendenciák másutt is gyökeret ereszthetnek a térségben. „Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Viktor Janukovics ukrán elnök úgynevezett reformok ürügyén szisztematikusan bontja le az alapvető fékeket és ellensúlyokat” – mondta David Kramer, a FH elnöke. Hozzátette, „úgy tűnik, országaik putyinizálásán munkálkodnak, ami pedig ironikus, tekintve, hogy az elmúlt évben Oroszországban is nagyban hiteltelenné vált az elnök nevével fémjelzett folyamat, mivel az átlagoroszok is egyre inkább igénylik a kormány elszámoltathatóságának és átláthatóságának garanciáit”.
A szervezet demokrácia-eredménytáblázatán Magyarország sereghajtó a „konszolidált demokráciák” kategóriájában. A térség öt további európai uniós tagjánál (Bulgáriában, Csehországban, Litvániában, Romániában és Szlovákiában) jegyeztek fel nettó visszaesést az elmúlt öt évben. – A zavar jeleit mutatják az elmúlt két évtizedben a legjobban teljesítők, az EU új tagjai, így itt az ideje, hogy fokozottabb nemzetközi figyelem irányuljon a közép-, és délkelet-európai demokratikus konszolidáció egyre komolyabb kihívásaira – figyelmeztetett Sylvana Habdank-Kolaczkowska, a jelentés projektigazgatója.
