Május 17-én kormányszóvivői tájékoztatón Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter, Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár és Giró-Szász András kormányszóvivő közösen jelentette be, hogy előző nap a kormány elfogadta az új Nemzeti alaptantervet. Azt ígérték, hogy egy-két napon belül a dokumentumot nyilvánosságra hozzák. Mindez közel három hete volt, a NAT-ot azonban máig nem ismerhettük meg.
Múlt héten megkérdeztük az oktatási államtitkárságot és a kormányszóvivői irodát is a késlekedésről, azt a választ kaptuk, hogy a NAT a Magyar Közlönyben fog megjelenni, s csak ezután hozzák nyilvánosságra a kormányzati honlapon. Azóta már nyolc alkalommal jelent meg a Közlöny, egyikben sem volt olvasható a NAT. Múlt szerdán az ATV-ben Hoffmann Rózsa meglepetésének adott hangot, amikor erre rákérdezett a műsorvezető, azt mondta, nem tudja a késlekedés okát, és azt ígérte, hogy utánanéz, mi lehet a probléma.
A Hír24 azonban úgy tudja, a kormányülésen nem a végleges szöveget fogadta el a kormány, és bizonyos átdolgozásokra kérte az államtitkárságot. Ehhez hasonló történt a köznevelési törvénnyel kapcsolatban is, amikor annak többszöri visszadobása után, már látszólag rábólintott a kormány, noha további átdolgozásokat kért.
A NAT vitaanyagát számos kritika érte, a legtöbben annak túlzsúfoltságát bírálták, és azt, hogy az abban leírtak az elitgimnáziumok tanulóinak a szintjére van „belőve”, s így nem teljesíti a „mindenkinek nyújtson közös nemzeti kánont”-kritériumot. A többi gimnazista, a szakközépiskolások és legfőképp a szakiskolások a NAT-ban leírtaknak csak a töredékét lesznek képesek megtanulni. Számos bírálat érkezett továbbá a kötelező irodalmi művek és szerzők, valamint a természettudományos tárgyak kapcsán. Többen szóvá tették a kötelező hit vagy erkölcstan tárgy megjelenését is.
A NAT-ot tehát még senki nem látta, annyit lehet tudni, hogy az irodalom tananyagban megjelent Wass Albert, Szabó Dezső és Nyirő József neve is. Mint az ATV-ban Hoffmann Rózsa elmondta, ennek az az oka, hogy „sokan kérték”. Olyan modern tartalmak is megjelennek a NAT-ban, mint a KRESZ, a gazdasági-pénzügyi ismeretek, az élelmiszerbiztonság. Ezek nem jelentenek szükségszerűen új tantárgyakat, hanem új tantárgyi szemléletről van szó a hagyományos kereteken belül.
Balog Zoltán azt is bejelentette, hogy mintegy védnökként, a magyar szellemi élet krémje aláírásával hitelesíti a NAT-ot. Hogy pontosan kikről van szó, az még szintén nem derült ki. Hoffmann Rózsa pedig egy (nyilvánosságra szintén nem hozott) közvélemény-kutatásra hivatkozik, amely szerint a magyar társadalom 90 százaléka támogatja az elképzeléseit. Ugyanakkor, – mint korábban írtuk – a hivatkozott kutatás annyira szakszerűtlen, hogy abból semmilyen következtetést nem lehet levonni.
A Nemzeti alaptanterv 2013. január 1-jétől, az 1., 5., 9. évfolyamokkal kezdve, felmenő rendszerben lép életbe.
