A magyar kultúra és tudomány öt kiemelkedő képviselője, Bor Zsolt fizikus, akadémikus, Jelenits István piarista szerzetes, tanár, Kocsis Zoltán zongoraművész, karmester, Marton Éva operaénekes és Vizi E. Szilveszter orvos, agykutató, akadémikus vehette át a Corvin-láncot Áder János köztársasági elnöktől, Orbán Viktor miniszterelnöktől és Kövér Lászlótól, az Országgyűlés elnökétől szerdán Budapesten.
Az államfő azt mondta, hogy a kitüntetetteket a megismerés vágya és a kétkedés képessége vezette el ahhoz, hogy kiemelkedőt alkossanak a tudomány, a hitélet vagy a kultúra területén. Munkájukra, sikereikre, hitükre a jövőben is szükségünk van, számítunk önökre” – tette hozzá.
Áder Mátyás királyt idézve kiemelte: a haza szolgálata egyben Isten szolgálata is. “Hiszem, hogy mindaz, amit önök a nyelv megértéséért, a lézerfizika megértéséért, az agy működésének megértéséért vagy épp a hitben és az irodalomban való eligazodásért tettek, nem más, mint az ember, a haza és az Isten szolgálata” – hangoztatta.
Mátyás királytól Orbán Viktorig
A kitüntetést 1930-ban Horthy Miklós alapította, az első ceremóniát 1931. február 24-én, Mátyás király születésnapja tiszteletére rendezték. A díj a két világháború közötti időszakban a legnagyobb állami kitüntetésnek számított.
Ötvennyolc év elmúltával az első Orbán-kormány idején ítélték oda újra a Corvin-láncot, elsőként 2001. augusztus 14-én Teller Ede világhírű atomfizikus vehette át San Franciscó-i otthonában. A 2002-es kormányváltás után a díjat nem adták ki.
Egy tavaly márciusi rendelet szerint a Corvin-lánccal kitüntetettek száma egyidejűleg nem haladhatja meg a 12 főt. Az elismeréssel nem jár pénz, viszont minden díjazott háromévente egyszer kijelölhet valakit, aki Corvin-ösztöndíjasként havi nettó 500 ezer forintot kap a kulturális tárcától alkotótevékenységének támogatására.
