Belföld

Halálos veszélyeket rejt a Duna

A szerencsétlenül járt portugál cserediák holttestének megtalálása után szerettük volna kideríteni, miért veszélyes, ha valaki több méter magasról a Dunába ugrik, vagy egyszerűen csak fürdőzni szeretne a folyóban. Szakértőket kérdeztünk a témában.

A 2008 decemberében eltűnt francia diáklány, Ophélie után, 2012. május 11-én egy újabb cserediák, a 22 éves portugál Gonçalo is életét veszítette; mindkettőjük holttestére a Dunában találtak rá. Ophélie titokzatos eltűnésével ellentétben Gonçalóról biztosan lehetett tudni, hogy ő és barátja a folyóba ugrottak, de csak az előbbinek sikerült a partra úsznia.

A jeges Dunát minden évben átúszó Schirilla György szerint rengeteg, előre nem látható veszély leselkedik a folyóba ugrókra. A sportember lapunknak elmondta, a legnagyobb kockázat maga az ismeretlenség. „A folyóban nagyon sok a felülről nem is látható uszadék, a korhadó fa és az egyéb úszó gyökerek, amelyeknek az észlelése könnyen sokkos állapotot okozhat. Ha ezekhez még hozzávesszük a folyó szeszélyes hullámait, akkor kijelenthetjük: a Duna egy veszélyes folyó” – mondta. Az elhunyt portugál fiú hiába volt tapasztalt úszó a szülei szerint, úszómedence után a Duna ismeretlen terep. „Nem is beszélve az előre nem kalkulálható hőmérséklet-különbségről, ami szívleálláshoz vezethet” – magyarázta Schirilla a Hír24-nek.

Kérdésünkre, hogy a fiatalok vajon miért próbálkoznak mégis az ugrással, a sportember azt válaszolta: tapasztalatai szerint az ilyen esetekben egy-egy buli után a társaság előtti felvágás, a bátorság fitogtatása a fő indok. „Ha még ittak is a fiatalok, az könnyen tragédiába torkollhat” – tette hozzá.


Fotó: Kummer János

Két kategória

Megkerestük a Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetőjét is az ügyben. Barnácz István alezredes a Hír24-nek elmondta, hogy a vízbeugrásokat két kategóriára érdemes bontani: öngyilkossági kísérletekre és szórakozásból elkövetett ugrásokra.

A Dunából évente 50-70 holttestet emelnek ki, de konkrét bejelentés ugrásról a rendőrökhöz nagyon kevés, mindössze 5-10 érkezik évente. Az alezredes szerint a túlélési esélyek nagyon változóak. Nem halálos vízbeérkezés esetén is előfordulhat csigolyatörés, agyalapi törés, végtagtörés, vagy tüdőkárosodás, de általában 10-15 méteres ugrás után a halálos kimenetelű érkezés a gyakoribb. “Volt, hogy gyakorlott toronyugró is súlyos sérüléseket szerzett érkezéskor” – jegyezte meg az alezredes.

Tavaly eltöltöttünk egy szolgálatot a vízi rendőrökkel, ide kattintva olvashat munkájukról!

10 méteres mélység

Akárcsak Schirilla György, Barnácz István is hangsúlyozta: a Duna igen veszélyes folyó. “Nemzetközi vízi útról beszélünk, a meder mélysége mindenhol legalább 2,5 méter, de sok helyen eléri a 10 méteres mélységet is, amelyben könnyen kialakulhatnak különböző forgók és örvények. Nem hiába szabályozza miniszteri rendelet, hogy hol szabad fürödni, és hol nem” – hívta fel a figyelmet. Az alezredes szerint a leggyakrabban ugrásra kiválasztott híd a Szabadság híd, de arra nincs magyarázat, ennek mi lehet az oka.

Idén június 30-án első alkalommal rendezik meg Budapesten a Duna átúszást, a Szabadság híd pesti hídfője és a Budapesti Műszaki Egyetem budai főépülete között, nagyjából 800 méteres szakaszon. A szervezők 20 mentőhajóval biztosítják majd a rendezvényt, Schirilla György szerint is biztonságban lesznek a résztvevők. Elárulta: ő is ott lesz.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.